Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Bokor József: A nyelvpolitika és a muravidéki kétnyelvűség
A nyelvpolitika és a muravidéki kétnyelvűség sebbségi nyelvnek a presztízsvesztése elháríthatatlan. E helyzetből - hosszabb távon - talán nincs is kiút, bár a teljes és természetes kétnyelvűség föltétien fékező erő lehet. Csakhogy a kétnyelvűség megvalósításához hatalmas erők, energiák szükségeltetnek. Nem elég hozzá egyedül a kisebbségben élők tudatos elhatározása, erős szándéka, elszántsága, hogy anyanyelvűket megőrizzék, illetve első nyelvként továbbadják, nélkülözhetetlen hozzá a többségi nemzet tagjainak a messzemenőkig toleráns magatartása is, azzal a nagy felismeréssel, amely a másik nyelv elismerésében, értékelésében és elsajátításában nem veszélyt, hanem lehetőséget lát. De még ez is kevés. A nyelvpolitika a legtágabb értelemben vett cselekvési program. A kétnyelvűség jövője nagyban függ a többségi nemzet politikai hozzáállásától, illetőleg nem kis mértékben az anyanemzet segítő erejétől is. Nincs a nyelvpolitikának nagyobb kérdése annál, miként tudja a nyelvi, anyanyelvi tudatot toleránsán formálni és tartósan erősíteni mindkét oldalról a nemzetiségileg heterogén területeken, falvakban, családokban. A magyar nyelvnek a szlovén köztársaságbeli helyzete, láttuk, némileg üde kivétel Kelet-Közép-Európa más államaihoz képest. Itt ugyanis a magyar nyelvnek a politikai, jogi rendezettsége következtében - nekem úgy tűnik - az elsődleges feladat ma a korpusztervezésé, vagyis standardjának a sürgős terjesztésére kell összpontosítanunk azért, hogy változatainak a hiánya, illetőleg standardizáltságának az alacsonyabb foka miatt használata ne szoruljon a kívánatosnál és a mainál is nagyobb mértékben háttérbe. Külön hangsúllyal emelném itt ki a szélsőségektől mentes, tapintatos és rugalmas kodifikáló tevékenység szükségességét. S ha ez megvalósulóban lesz, akkor jöhet a jogos gyakorlati igény, a státustervezésnek az a feladata, hogy a kisebbségi magyar nyelv minden újabb lehetséges helyzetben érvényesüljön, változatai erősödjenek, használati gyakorisága szaporodjék, sokat emlegetett egyenrangúsága a gyakorlatban is megvalósulhasson. Mindez pedig igen nagy mértékben függ a helyi politikai akarattól és hozzáállástól. Attól, hogy el lehet-e még egyszer azt érni, hogy az önkormányzati, a magán- és a civil szféra együtt és egységesen lépjen föl annak érdekében, hogy a magyar nyelv szóbeli és írott formában mind több területen érvényesüljön, szolgálva a kollektív identitás megerősítését és az egyén szellemi kreativitását is. Irodalom BALÁZS Géza 1999. Nyelvstratégia. Glatz Ferenc szerk., A magyar nyelv az informatika korában. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 57-72. BARTHA Csilla 2007. Kétnyelvűség a Muravidéken. Muratáj 2006/1-2, 79-113. 23
