Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Péntek János: A romániai magyar közoktatás a kétnyelvűség szemszögéből
PÉNTEK JÁNOS A romániai magyar közoktatás a kétnyelvűség szemszögéből Előzetes megjegyzések Közismert tény, hogy a romániai magyar a Kárpát-medence legnagyobb lélekszámú kisebbsége. Romániának az oktatási hatóság által számon tartott 15 kisebbsége közül is természetesen a legnagyobb, döntő többségében az ország északnyugati régiójában, Erdélyben él. Erdélyen kívül élnek - mintegy külső nyelvszigetet alkotva, noha maguk is szétszórtságban és a nyelvcsere különböző fázisában - a moldvai magyarok.1 A 2002-es népszámlálás adatai szerint a reális, erdélyi viszonyításban 76,7% a román és 19,8% a magyar anyanyelvűek aránya (Kocsis-Bottlik-Tátrai 2006: 79). A 2002-es népszámlálás szerint a magyar nemzetiségűek száma 1 416 844 volt, a magyar anyanyelvüeké 1 431 093 (i. m. 30-31). 1992-höz viszonyítva a magyarok száma 188 ezerrel lett kevesebb (11,7%-os apadás).” (i. m. 78).1 2 Szilágyi N. Sándor minden részletre kiterjedő számítása és óvatos becslése szerint az apadás 20%-a asszimilációs veszteség volt, a közel kétszázezerből közel negyvenezer, jóval nagyobb, közel 50%-os arányban Dél-Erdélyben, és 1% körül a két székely megyében (Szilágyi N. 2004: 232-3). Az apadás és a szétszóródás következményeként némely településeken számolni kell a beszélők olyan kritikus szintre csökkenő „tömegével” és arányával, amely kilátástalanná teszi a nyelvmegtartást, tárgytalanná az igényes nyelvi kultúra óhaját. Az Erdélyben egymással szorosan korreláló nyelvi, etnikai és felekezeti asszimilációnak Szilágyi szerint ez a legfőbb kiváltó tényezője, a továbbiak: az anyanyelvi oktatás hiánya, a vegyes házasság, a közösségi szerveződés alacsony szintje, valamint a diszkrimináció (i. m. 168-175). Az általánosan negatív, a magyar népesség szempontjából kedvezőtlen demográfiai és migrációs folyamatokkal szemben, amelyek a 1 A legújabb terepvizsgálatokra alapozó becslés szerint a magyar nyelvet ismerők száma 62 000, a moldvai katolikusok 25%-a (Tánczos é. n.: 21). Eredetüket és nyelvjárásuk jellegét tekintve a moldvai magyarok jelentős része székely, a Szeret menti keleti sávban élő, archaikusabb nyelvi változatot beszélők mezőségi eredetűek. 2 Az Erdélyen kívüli területen 4 947 volt az apadás. 204
