Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
2. Fejezet: A kétnyelvű oktatás Kárpát-medencei kontextusai - Domonkosi Ágnes: Egynyelvű beszélők vélekedései és hiedelmei a kétnyelvűségről
Egynyelvű beszélők vélekedései és hiedelmei a kétnyelvűségről • A legtöbb kisebbségi beszélőre ez jellemző, de ez a kijelentés így általánosítás, viszont bizonyára vannak, akik művelt emberek, s mindkét nyelvet rendesen beszélik. Az egyet nem értő adatközlők nagy része elképzelhetőnek tartja két nyelv magas szintű ismeretét: • Szerintem mindkét nyelvet felsőfokon beszélik. • Léteznek, akik mindkét nyelvükön teljesen hibamentesen kommunikálnak. • Mert a határon túl élő magyarok: erdélyiek, felvidékiek... mindkét nyelvet nagyon jól beszélik. A kétnyelvűséggel kapcsolatos tapasztalatoknak a vélekedésekre és az attitűdre való hatását jelzi, hogy ezek közül az adatközlők közül hivatkoztak a legtöbben személyes élményre, tapasztalatokra: • Többször is jártam már egy részben horvát faluban, és ugyanolyan jól beszélnek ott magyarul, mint horvátul. • Ismerek ilyen embereket, és én nem tapasztaltam ilyesmit. A határon túli magyarok nyelvhasználatára vonatkozó téves megállapításokkal alig értettek egyet az adatközlők. Még azok is elutasították ezeket a nézeteket, akik általában a többi kérdés esetében egyetértettek a mitikus vélekedésekkel. Azzal a megfogalmazással, mely szerint: A határon túli magyarok körében a magyar és a másik általuk használt nyelv keverése a megbecsülés hiányát jelzi az érintett nyelvekkel szemben, az adatközlők egyike sem értett egyet, sőt csupán 22 adatközlő (27,5%) jelölte meg a részben egyetért választ, a többiek mind elutasították. A részben egyetértők indokai között azonban részben érzékelhető az a felfogás, amely szerint az egynyelvű beszéd értékesebb, mint a kevert: • Azt nem mondanám, hogy ez a megbecsülés hiányát jelzi, de ettőlfüggetlenül, szerintem szebb, ha mind a két nyelvet „tisztán” beszélik. A vélekedés nagyfokú és érzelmileg is motivált elutasítását jelzik a kérdőív egyes válaszai: • Ez a kérdés, ugye csak vicc volt? A vélekedés elutasítása a határon túli magyarok helyzetével való szolidaritást jelez, az adatközlők nagy része a nyelvek keverését a helyzethez való alkalmazkodásnak, a helyzet természetes velejárójának tekinti: • Ez egyáltalán nem igaz, szerintem a két nyelv használata azt jelzi, hogy integrálódtak a társadalomba, ahol élnek. • Mert az egymás mellett élő emberek nyelve könnyen keveredhet, átvehetünk egymástól szavakat, kifejezéseket. 199
