Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Zágorec-Csuka Judit: Az anyanyelv az életemben. Hűség és kétnyelvűség a muravidéki magyarok identitásának tükrében
Zágorec-Csuka Judit amikor mindent szabad, éppen most csökken le 6000 alattira a muravidéki magyarok száma. Hogy milyen mélyen él még a hagyomány a nyelvben, amely korosztályról korosztályra örökíti át a nyelvet, nagyon nehéz meghatározni. Én csak erősíteni tudom az átadás tudatát: szimbolikusan és materiálisán is. A történeti tudat általam örökíthető át fiaimra, a nyelvi mentalitás általam közvetíthető. Én emeltem ezt a nyelvet családomon belül az irodalmi nyelv szintjére, talán nekik is átadható mindez. Sajnos ebben a sajátos nemzetiségi nyelvhelyzetben sokkal többet nem tudok nekik ígérni. De tudniuk kell, hogy nincsenek egyedül, kétnyelvű léthelyzetük az együttélés egész területére irányul. Mindkét nyelvet majd jól beszélik, talán anyanyelvi szinten, erre megvan a lehetőségük is, csak felmerül a kérdés, mennyire tudják ezt használni, milyen lesz az interakciójuk és a nyelvi konfrontációjuk. Kikhez tudnak még magyarul beszélni, hol és milyen társadalmi szituációban? Nyelvet (kódot) váltanak-e, vagy majd csak az ő gyerekeiknél történik meg ez? Anyanyelvűk specifikus nézeteket alakíthat ki a világról. Az ember nem létezhet nemzeti hovatartozás nélkül, hiszen az anyanyelv nem azonos a kultúrával, hanem a kultúra része. Hogy mennyire fognak kötődni ehhez a tájhoz, szükebb és tágabb szempontból ehhez a különleges kétnyelvű mentalitáshoz, történelmi tudathoz? Ez a jövő titka. Itt élünk, különböző kultúrák, vallások és politikai rendszerek közepette, a Balkán szélén, valahol Közép-Európában, az Európai Unió egyik tagországában, egy kialakulóban levő új kozmopolita világrend közepette, s én nemzeti értékekről, anyanyelvről beszélek a kamaszodó Ádám és az első osztályba járó Dávid fiaimnak. Joggal lehetnek kétségeim, aggodalmaim, hisz a kisebbségi nyelv presztízscsökkenésével ők is elszenvedői, részesei az úgynevezett „keveréknyelvüségnek”, amely már elfogadott tendencia a nemzetiségi területen, így léthelyzetük nehezen alakítható át igazi kétnyelvű nyelvi helyzetté. 6. Az anyanyelv és az identitás „Senki sem vándorolhat ki az emlékek, a heidegzeíí szokások, ízlések és ízléstelenségek kényszeréből, az sem, aki akarja" (Márai Sándor) A Mura menti térségre jellemző volt, és ma is jellemző a nemzeti és a nyelvi sokszínűség, s ennek a nemzeti tudat állapota szempontjából is fontos szerepe van. A két világháború közötti időszakban a kisebbségi státuszba kényszerült muravidéki magyarságot erőteljes elnyomás és számos beolvasztási kísérlet érte. Fontos megállapításnak tekinthető, hogy a Mura mentén élő közösségek közötti nemzeti-nyelvi kapcsolatok a 20. században leginkább a különböző politikai döntések függvényében alakultak, illetve értékelődtek át, ami - a magyar kultúra és nyelv folyamatos presztízsvesztése révén - a magyar közösség 144
