Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Zágorec-Csuka Judit: Az anyanyelv az életemben. Hűség és kétnyelvűség a muravidéki magyarok identitásának tükrében
Zágorec-Csuka Judit is, vagyis hogy melyik legyen az anyanyelv, és melyik a kísérőnyelv, vagyis a környezetnyelv. Véleményem szerint ebben döntő szerepet vállalnak a szülők. Az identitáskrízis ideális esetben a húszas életévek elejére vagy közepére megoldódik, s az egyén továbbhaladhat más életfeladatok felé. De ha nem tudják tisztázni a nyelvi identitásuk alapkérdéseit, akkor ez egész életük során problémát jelenthet, és az egyén nem képes konzisztens énképet kialakítani, vagyis nem lesznek olyan belső normái, amelyek segítségével az élet főbb területein megfelelően értékelhetné magát (Atkinson 1993). Erre a kérdésre kell elsősorban feleletet adnom mint szülőnek, de ezt követi az európai identitás kérdésköre is. Szlovénia is tagországa az Európai Uniónak, ha a statisztikákat nézzük, akkor az EU vizsgált 28 országában a megkérdezettek 59%-a vállalja egyidejűleg a nemzeti és az EU-s identitását. Ennek a folyamatnak a részesei lesznek a gyermekeim is, a kérdés csak az, milyen mértékben lesz fontos számukra az európai identitásuk. Talán egyszerre tartoznak majd a természethez, a mindenkori összekötő ösztönvilághoz, s egyszerre két kultúrához és nyelvhez, a szlovén-magyar kultúrkörhöz, nyelvi közeghez, mint egy töredezett civilizációs zárvány örökösei az Európai Unió kibontakozó új közegében. A kettős identitásukra ráépül egy harmadik identitás is. Az európai identitás kialakulása a fiaim előtt áll, mivel a magyarok és a szlovének a kevésbé elterjedt nyelvek beszélői közé tartoznak az Unión belül, a fiaimnak szükségük lesz akár az angol, akár a német nyelv tökéletes elsajátítására is ahhoz, ha európai polgárrá akarnak válni. Be kell kerülniük az európai nyelvek vérkeringésébe, ha részt akarnak venni a plurális, többnyelvű projektumokban. Ez is vezetheti őket a kölcsönös tisztelethez és elismeréshez, ha közös dolgaikhoz, tevékenységeikhez partnereket találnak. 5. Az anyanyelv megőrzése, váltása és halála „Ahány szóra vágyó gyerek: a jövőnek megannyi lámpása a meglódult időben.” (Sütő András) A világon az együttélésnek több formája van, nyelvileg is, még a gyökeresen eltérő kultúrákban is. A határsávban Göntérháza, ahol gyermekoromban éltem szüleimmel együtt, ezelőtt harminc évvel gyakorlatilag homogén magyar falu volt, talán egy vagy két szlovén család lakott ott. Most már egészen megváltozott a helyzet, szinte mindegyik család vegyes házasságban él, többnyire a fiatalabb korosztályok. A muravidéki magyarok 50 év alatti korosztályának mintegy 50%-a vegyes házasságban él, ami rendkívül magas arány, talán a legmagasabb a Kárpát-medencében kisebbségben élő magyar közösségek között. Az ilyen házasságból kikerülő gyermekek túlnyomórészt (75-80%-ban) szlovénnak 142
