Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
I. Fejezet: A Muravidék és kétnyelvű oktatása - Göncz László: A muravidéki kétnyelvű oktatás bevezetésének előzményei és körülményei
évtől a muraszombati tanítóképző keretében kétnyelvű tagozatokat indítanak, valamint szorgalmazták a modell kiterjesztését az óvodai munkára (ami abban az esztendőben be is következett). Az elemzés keretében az eredmények között arról is beszámoltak, hogy időközben megjelent az első olvasókönyv, a két következőt pedig a tanácskozás utáni hetekben várták.14 A tömegszervezet főképpen a felszínes kérdések szempontjából dicsérte az új oktatási modellt, a tényleges tartalmi gondokról nem esett szó. Az említett tömegszervezet egy hónappal későbbi ülésén azonban már szó esett a gondokról is. Az ülésen elhangzott, hogy a kétnyelvű oktatás terén főképpen azért merülnek fel nehézségek, mert a pedagógiai munka megvalósítására kevés kiképzett tanító állt rendelkezésre. A problémát fokozta annak a felismerése, hogy minden évben további tagozatokra terjedt ki az új modell, tehát - a már hiányzó létszám mellett - további szakképzett tanítóra lett volna szükség. A káderállomány bővítése érdekében ismételten elhangzott a muraszombati tanítóképző keretében tervezett kétnyelvű tagozat létrehozására utaló javaslat, valamint több továbbképzési tanfolyam és szeminárium megszervezését javasolták. Ezektől a programoktól várták, hogy a kétnyelvű oktatásban igényelt, szakmailag és nyelvileg kompetens káderállomány gyorsan kiegészüljön. Az egyik vezetőségi tag a már gyakorló tanítókat felszólította, hogy önszervezés jellegüen is kötelesek tenni a szakmai továbbképzésük érdekében, hiszen „a kétnyelvű tanításért megfelelő pótlékot kapnak”. Szorgalmazták a modell kiterjesztését az óvodákra is, hiszen állítólag megállapították, hogy „ahol már vannak ilyen intézmények, sokkal könnyebb a munka...”. A Szocialista Szövetség ülésén erélyesen kifejtették, hogy a kétnyelvűség bevezetése a közigazgatásba rendkívül fontos, hiszen csakis akkor lesz értelme a magyar nyelv tanulásának, amennyiben a nyelvet használni tudják. Akkoriban még az állami és járási hivatalok működése formálisan sem volt kétnyelvű.15 A tanítóállomány felkészültsége és hiánya, amint arra már többször utaltunk, vitathatatlanul egyik sarkalatos kérdése volt az újonnan bevezetett kétnyelvű oktatás sikerességének. Mivel e téren komoly nehézségek merültek fel, már 1962 nyarán a muraszombati Pedagógiai Központ intenzív magyar nyelvű tanfolyamot szervezett a tanítók részére. A program megvalósítását két neves vajdasági szakemberre, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának tanáraira, Szeli Istvánra és B. Szabó Györgyre bízták. A programról szóló sajtójelentésből értékes információk ismerhetők meg, egyebek mellett az, hogy a tanítók olvasási szokásai eléggé hiányosak voltak. Annak egyik fő oka a magyar könyvállomány hiányában volt. Erre a felismerésre maguk a pedagógusok is rádöbbentek. Szakmai-módszertani tekintetben azonban különösképpen fontos A muravidéki kétnyelvű oktatás bevezetésének előzményei és körülményei 14 Népújság, 1962. február 10. V/ 3. 15 Népújság, 1962. március 24. V/6. 109
