Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
Előszó
Előszó irodalmárok, történészek, könyvtárosok, egyetemi oktatók, doktoranduszok: a kétnyelvűség kutatói), hanem az anyanyelv, a kisebbségi nyelvek és a nyelvváltozatok státuszát és állapotát írja le az oktatás folyamatában, új lehetőségeket keresve, friss kutatási eredményeket, tapasztalatokat bemutatva. Hiszem, hogy a szlovéniai, magyarországi és a külső régiós kutatók tanulmányainak kötetté rendezett sokszínű, a nyelvi diverzitást érzékeltető anyaga nemcsak nyelvészek (pszicho- és szociolingvisták, alkalmazott nyelvészek), hanem szociológusok, kulturális antropológusok számára is érdekes olvasmány lehet, ösztönzi, esetleg új tartalmakkal egészíti ki az eddigi kutatási palettákat, összevetésre ad lehetőséget, a konkrét (lokális és tematikus) gyakorlatok tapasztalatait átvihetővé teszi az egész európai nyelvi térségre. A tanulmányok egyik legfontosabb sugallata az, hogy többnyelvűségi szemlélettel kell közelítenünk a kisebbségi magyar nyelvváltozatok létéhez a szétfejlődés tendenciáit (is) mutató magyar nyelven belül: több tanulmány is hangsúlyozza, hogy magyarul beszélni többféleképpen lehet, megerősítve ezzel a kisebbségi nyelvváltozatok létjogosultságát, az oktatásban betöltött szerepét, a kétnyelvűség és a kétkódúság összefonódásait. A tanulmánykötet első része a helyi kutatóké: a muravidéki kétnyelvű oktatás értőinek és alakítóinak írásai olvashatók az oktatás korrekt alkotmányos, jogi, tárgyi-financiális szabályozottságáról, az anyanyelvi dominancia többségi és kisebbségi értelmezésének esetleges különbözőségeiről, a magyar anyanyelv iskolai helyzetét alapvetően meghatározó tényezőkről. A Tanszék jelenlegi (alkalmazásban álló és szerződéses) oktatóin kívül a korábbi tanszékvezetők és oktatók, valamint a muravidéki kutatók tanulmányai kaptak itt helyet. Közülük hadd emeljem ki Varga József nyugalmazott tanszékvezető kortörténeti dokumentumnak számító elemzését a kétnyelvű oktatás »anyanyelvmegőrző« szerepéről, amely valóságosidö-vizsgálatot, tanulságos összevetést tesz lehetővé akkor és most között. A tizenöt tanulmány célja az, hogy hiteles képet adjon a valós helyzetről: a szlovén oktatáspolitika és a konkrét muravidéki gyakorlat ellentmondásairól, az út- s a kiútkeresés mai állásáról és állomásairól, a muravidéki kétnyelvű oktatási modell tipológiájáról. A második rész tizenöt tanulmányában - tágabb kontextusba helyezve a kétnyelvűséget - a Kárpát-medencei magyar közösségek anyanyelvi és anyanyelvű oktatásának, nyelvi helyzetének problematikáját elemzik a szerzők, az adott régió kétnyelvűségének, kétnyelvű oktatásásának ismert és elismert szakemberei. A téma fontosságának köszönhető, hogy mind a nyolc magyar nyelvközösség jelen van a kötetben legalább egy-egy szerzővel (ennek kimondhatatlanul örülök), változatos problémafelvetéssel, a tanulmányok az egyes régiók szerint követik egymást. A nyelvi megmaradás egyik kulcskérdése a kisebbségi anyanyelvváltozatok presztízsének emelése, ebben mind a szükebb, mind pedig a tágabb környezetnek, a családnak, az iskolának sok a feladata és óriási a felelőssége. Egyedi megvilágítást ad a témának és a helyzetelemzésnek - kilépve a szűkebb 10
