Kolláth Anna (szerk.): A muravidéki kétnyelvű oktatás fél évszázada (Bielsko-Biala - Budapest - Kansas - Maribor - Praha, 2009)
... A nyelvhasználat a viselkedés része. Azzal, kihez hogyan szólunk, könnyen szerezhetünk barátokat és ellenségeket egyaránt. A közösségi konvencióknak nyelvi vonatkozásai is vannak. Az iskola az anyanyelvhez való viszony alakításával a gyermek csoport-hovatartozásának egyik legfőbb jegyét formálja, ezzel együtt azonosságtudatát, közössége hagyományai iránti tiszteletét, szolidaritását erősítheti vagy rombolhatja. Homogenizálódó világunkban a helyi értékek, beleértve ebbe a nyelvi értékeket is, segíthetnek azonosságtudatunk megőrzésében. Ahhoz, hogy egy kisebbségben élő magyar közösségnek reális esélye legyen a megmaradásra, illetve a világban zajló társadalmi-politikai folyamatokban való részvételre, elengedhetetlen egy olyan nyelvi alap, amely az anyanyelv megőrzésén nyugszik, s erre épül rá az államnyelv és egy jelentős világnyelv megfelelő szintű ismerete. A fentiek értelmében a magyar tannyelvű oktatás célja és feladata tehát jól kommunikáló, az anyanyelvet az adott beszédhelyzethez igazodó módon használni képes, a helyi értékek és az összmagyar kultúra iránt fogékony, az anyanyelvet a következő generációnak lehetőség szerint továbbadó, ugyanakkor kétnyelvű, vagyis az államnyelvet és egy nemzetközi nyelvet a boldogulásához megfelelő szinten ismerő egyének képzése. Ezek a kérdések a Kárpát-medencei magyarság számára ma fokozott aktualitással bírnak. Ezen magyar közösségek nyelvi, nyelvpolitikai, oktatási helyzetébe nyújt betekintést a jelen tanulmánykötet... Beregszászi Anikó
