Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)

Előszó

Ilyen, vagy hasonló kérdésekre kerestem választ a fordítástörténeti tanulmányom megírásánál: a két (magyar és szlovén) irodalom fordítás­történetére összpontosítottam, főleg a második világháború utáni évti­zedekre, amikor mindkét nemzet életében a politika észrevehetően rá­nyomta bélyegét az irodalom fejlődésére, de ez a hatás időről időre vál­tozott, amelynek következtében a két ország és a két irodalom is egyre jobban közeledett egymáshoz. Szlovénia önállósodásával új utak is nyíltak a fordítástörténetben, hiszen a Vilenicai Nemzetközi Irodalmi Fesztiválon egyre több magyar író, költő műveit, egy-egy versét, szöve­geit fordították le szlovén nyelvre. Fordítástörténeti tanulmányomat elsősorban összefoglaló szándékkal kezdtem el írni, készülve a Szépiro­dalmi szövegek fordítása című kurzusomra, amelyet 2013-ban a Mari­bori Egyetem Fordítástudományi Tanszéken tartottam. Előzőleg ugyan­ebben a témában 2012-ben posztdoktori tanulmányokat folytattam a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Szláv Tan­székén dr. Elizabeta Bernjak (PhD) nyilvános rendkívüli egyetemi ta­nárnál, a szlovén-magyar irodalom és irodalmi kapcsolatok ismert és elismert kutatójánál, s akinek ez alkalommal mondok köszönetét a ku­tatásomnál nyújtott segítségéért. Ezenkívül külön köszönetét mondok még mag. Franci Just iroda­lomtörténésznek, a Franc-Franc muraszombati kiadó szerkesztőjének, dr. Rudas Jutka irodalomtörténésznek, a Maribori Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke docensének, dr. Szíjártó Imre médiakuta­tónak, az egri Eszterházy Károly Főiskola Mozgóképkultúra Tanszék tanszékvezető főiskolai tanárának, Gasparics Judit nyelvésznek és Ol­ga Paušič szlovén lektornak, továbbá Jože Hradil, Gaál Gabriella, Marjanca Mihelič, Gállos Orsolya, Lukács Zsolt, mag. Gabriela Zver, Körtvélyessy Klára, dr. Mladen Pavičič, dr. Reiman Judit műfordítók­nak, valamint mag. Franc Kiizmič könyvtárosnak, egyháztörténésznek, akik segítségemre voltak bibliográfiájukkal és személyes tájékoztatá­sukkal a téma megírásánál; illetve Ruda Gábornak, a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület képviselőjének, aki vállalata tanulmányköte­tem kiadását. Lendva, 2015. január Dr. Zágorec-Csuka Judit 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom