Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
3. A magyar szépirodalom fordítása 1945 után - történeti és művelődéstörténeti háttér
való készség, a bűn és az ártatlanság. Nem a morál dönt a nemek és az ösztönök harcában, mert a harc forrása a félelem és a szorongás. A szorongás nem képzeleg, mert középpont, centrum. Félelemből szeretnek és gyilkolnak, gyűlölnek és remélnek, félelemből alázzák meg egymást, és félelemből imádkoznak. Darvasi mitikus történetei a képes beszéd archaizmusa révén időtlennek tűnnek. A történetek provokatív sajátosságaihoz először hozzá kell szoknunk. És bele kell nyugodnunk, hogy összességükben ezek a történetek rejtélyesek, átláthatatlanok és makacsul megfejthetetlenek maradnak. Darvasi elbeszélői elmossák az élet és halál között húzódó határt. Agyonlövik, és elássák az embereket, csak azért, hogy azok aztán feltámadjanak, és mások újra agyonlőjék őket. Minden oldalon történik valami mindeddig hallatlan. Nagy lenne rá az esély, hogy eltévedjünk a rengetegben, ha férfiak és nők viszonyát a pszichológia módszereivel próbálnánk meg értelmezni. Csak akkor mozgunk biztos terepen, ha az atmoszférára ügyelünk. Rothadás, bűz, mocsok, vér, valami nyomasztó hőség, valami meghatározhatatlan félelem, valami sötét élvezet: Ezek a hozzávalók fűszerezik a történeteket, belőlük áll a háború és az igazság (Benedikt Scherer, 2003). Rudas Jutka szerint a kortárs magyar irodalom szövegeiben nagyon sok az olyan szimbolikus információforrás, amelyek a valóság modelljei, kulturális minták. „Ezek a kulturális minták jelentéseket biztosítanak, ugyanis viszonylag objektív fogalmakat igyekeznek alkotni a társadalmi valóságról. - Ha nem vesszük észre és nem fogjuk fel a szimbólumok működési szándékát, ezeket a rejtett információkat, amelyekben valami új föltérképezésének a lehetősége rejlik, valami adottnak a képletes elvonatkoztatása, és ha nem tudunk elvonatkoztatni, akkor nem tudjuk megérteni a szövegek üzenetét. Meg kell tanulni olvasni ezeket a szimbólumrendszereket, hogy megértsük a jelentésüket, ugyanis többször szakadék van aközött, ami nyilvánvaló, és ami rejtetten bennük van. Ki kell tudni bontani a nyilvánvaló jelekből azt, ami úgy tűnik, hogy rejtetten bennük van.” (Rudas Jutka, 2012:91) Ezt figyelembe kell venni Darvasi László regényeinél is. 2007-ben jelent meg a Študentska založba kiadásában Nádas Péter Saját halál című regénye szlovén fordításban Lastna smrt címmel. A regényt Jože Hradil fordította le szlovén nyelvre. Az alaptéma az 51 éves szerző váratlan szívinfarktusélménye, illetve a rövid, halálközeli állapot megélése. Nagy Ferenc kritikája szerint a történet a tradicionális 58
