Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
3. A magyar szépirodalom fordítása 1945 után - történeti és művelődéstörténeti háttér
költő) című regénye a Modemi klasiki sorozatban a Cankarjeva založbdndl Ljubljanában 2008-ban; Nádas Péter O nebeški in zemeljski ljubezni (Az égi és a földi szerelemről) című regénye a Cankarjeva zalozbánál Ljubljanában 2011-ben; Gordon Agáta Kozja šminka (Kecskerúzs) című regénye 2011-ben az ŠKUC kiadónál Ljubljanában, valamint több fordítóval a Vzvalovano Blatno jezero - Antologija sodobne madžarske kratke proze (A hullámzó Balaton - Kortárs magyar rövidprózák antológiája) című kötet a Študentska založba gondozásában 2003-ban. Rudas Jutka irodalomtörténész a Delo szlovén napilap Književni List c. mellékletében 2008-ban írta le kritikáját (12/24, 25.) (Nem)irodalmi Nérók / Orisapoteozpodlosti:(ne)literarni Neroni címmel, amelyben hangsúlyozza, hogy: „Nero, a vad figura őrjöngésében sorban megöli vetélytársait, barátait, feleségét, anyját, mesterét, de akkor is képtelen az alkotásra, mert nem ismeri a művész voltának mélységét. A rossz poéták biztosok a dolgukban - tanítja Seneca -, azok mindig elégedettek, mert vakok. A jók ellenben látják a nehézségeket is, tudják, milyen ég-föld különbség van aközt, amit akartak, és amit létrehoztak. Nero csak a felszínt, a héjat, a kérget látja, ami alatta van, a mélységet még nem.” 2005-ben jelent meg Marjanca Mihelič fordításában szlovén nyelven Darvasi László Szerezni egy nőt című regénye Dobiti žensko címmel a Študentska zaloibánál Ljubljanában. A regényről két kurrens szlovén nyelvű kritika született, Rudas Jutka és Nika Arhar tollából. Rudas Jutka terjedelmes Utószava igen felvilágosító, hiszen tudatni akarja a szlovén olvasóközönséggel, hogy Magyarország „kiváló” kortárs írókkal rendelkezik. Rudas Jutka írásával ellentétben, Arhart Darvasi műve nem ejtette ámulatba. Kritikája igen részletesen megvizsgálja a mű textúráját, mitikusságát és abszurdumát, mégis az alábbi szavakkal zárja gondolatát, hogy tulajdonképpen „minek is kellett ez a semmire se jó fájdalom...” Rudas Jutka úgy véli, hogy Darvasi kvázi-történeteket és Fordította: Marjanca Mihelič 56
