Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
3. A magyar szépirodalom fordítása 1945 után - történeti és művelődéstörténeti háttér
eleveníti fel, és a középnemesség romlását mutatja be elsősorban a főszereplő, Zoltán alakjában, aki nem tudja elvágni a szálakat, a kapcsolatait a hidegen viselkedő és gőgös felesége, Eszter és a romlott parasztlány, Rozika felé. Csak Rozika tudta enyhíteni a fájdalmát, és csak ő tudott odafigyelni a jövőbeli terveire. így élt megosztott tudattal a vágy és a valóság közt, a szürke hétköznapok és a vonzalom közt, amelyet a felhőkbe épített. Megosztott volt a személyisége, mint ahogy a magyar társadalom is kettévált, és megosztottságban élt a 19. század elején, amikor a nemesség zöme nem tudott célt találni jövője megteremtéséhez. Ezért inkább lesüllyedtek, elengedték magukat a szórakozásban, az alkoholizmusban, a mámorban, a kontrolálatlan ösztönök világába menekültek. Móricz Zsigmond mesteri bravúrral megírt regénye nemcsak a magyar, hanem az európai olvasóközönséget is megnyerte - volt olvasható a szlovén olvasóknak ajánlott, lefordított regény fülszövegében. 1977-ben jelent meg Bernjük Elizabeta fordításában Zilahy Lajos Ararat (Ararat) című regénye szlovén nyelven a Pomurska založba kiadásában. Zilahy Lajos Két fogoly című regényét Marko Murec fordította szlovén nyelvre, és Ujetnika, ljubezni in vojne címmel jelent meg 1979-ben, szintén a Pomurska založbdndl. Zilahy Lajos (1891-1974) író költőként kezdte a karrierjét, majd hamarosan regényeket és drámákat is írt. Nemcsak a saját hazájában, hanem külföldön is elismert író. Regényeinek a története közel áll az átlagos olvasókhoz. Az író a polgárság életét írja le városi környezetben. A legtöbb esetben az egyén és a társadalom viszonyát leegyszerűsíti a nő és a férfi közti viszonyokra, főleg a szerelemre és az erotikára összpontosít. Az Ararat c. regényében is egy házaspár viszonyát írja le, két fiatal elidegenedett életét, akiket az első világháború viharai elválasztanak. Péter hadifogságban van Szibériában, pokoli szenvedéseket él át, felesége, Miettin új szerelmet keres. Péter hétéves fogsága és Miettin hűtlensége a fő oka annak, hogy a fiatal házaspár végleg elhagyja egymást. A fiatal főhősök kettős fogságba kerülnek, a háború fogságába és a magánéletük fogságába, hiszen a háború megakadályozza, hogy kiteljesedjen a szerelmük. Zilahy érzékenyen írja le a szereplők érzelmeit, gondolkodását és cselekedeteit. A szereplők szellemi életét a táj leírásával hozza párhuzamba, a kispolgári életet pedig enyhe iróniával ábrázolja, amely társadalomkritikának is számít. Ennek az évtizednek a műfordítói voltak: Jože Hradil, Vlado Peteršič, Marko Murec, Kajetan Kovič, Jože Smith, Stefan Barbarič, Elizabeta Bernjak. 47
