Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)

2. Magyar szépirodalmi művek fordítása szlovén nyelvre a 20. század közepéig

foglalta az élet értelméről szóló elmélkedését, vagyis a Ki si premišlavaš z Žitka človeka (Aki az emberi életről elmélkedik) című kantilénáját. Ettől a költői tevékenységtől kezdődően a Muravidék is részévé vált a szlovén irodalom megteremtésének. Novakot és Küzmicet követte a 19. században Štefan Sijarto (Szijártó István) a szórakoztató verses formában megírt párbeszédeivel, amelyet a Lakodalmas köszöntők és mondókák (Starišinstvo i zvaéinstvo) című müvében közölt, Jožef Košič (Kossits József) alkalmi verseivel, Imre Agustič Prijate! című (1875-1879), saját újságában megjelentetett pohárköszöntőivel és rövid elbeszéléseivel, a 20. század elején pedig Pável Ágoston (Avgust Pavel) meditativ és hazaszeretetet kifejező költészetével, Jožef Baša Miroslav, mint a legtökélete-Miklós Kiizmičtol Szvéti Evangéliomi za nedele i szvétke celoga leta

(Evangélium vasárnapra és egész évre) címmel jelent meg 1780-ban az Újszövetség katolikus fordítása. A könyvet 1840-ben Radgonában Weitzinger János nyomdász újra kiadta, az átdolgozó azonban ismeretlen. A könyv otthoni használatra és templomi fölolvasásra egyaránt való, továbbá imádságokat és egyházi énekeket is tartalmaz.

27