Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
6. Műfordítók - a magyar és a szlovén irodalom közvetítői
Dr. Vlado Peteršič Dr. PETERSIC, Vlado, (Dr. Vlado Peteršič) orosz- és némettanár, író, műfordító (Ptuj, 1926-Maribor, 1999) Dr. Vlado Peteršič a második világháború ideje alatt csatlakozott a partizán felkelőkhöz, 1945-ben fiatal pártitkár volt a ptuji körzetben, majd 1946-ban a fiatalok munkabrigádjának a parancsnoka. Közben folytatta a tanulmányait és érettségi vizsgát tett a maribori gimnáziumban. Egy évig a Szovjetunióban járt egyetemre. 1948-ban Ljubljanában egyetemista körökben ellenzéki megnyilvánulásai és a Kominformos múltja miatt üldözik, ezért Magyarországra emigrál. Családját, édesapját és nővérét a Goli otok-i (csupasz sziget) munkatáborba viszik. Budapesten a rádiónál dolgozik szerkesztőként, szlovén nyelvű bemondó, aki a műsoraiban szembeszáll a jugoszláv titkosrendőrség, az UDBA megtorlásaival. Budapesten szerzett orosz- és némettanári diplomát. 1964-ben ugyanott német irodalomtörténetből doktorált, Heinrich von Kleist és a német romantika c. disszertációval. 1953-tól Budapesten az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolán, majd az ELTE Szláv Tanszékén megindult a szlovén nyelv oktatása, főleg a rábavidéki tanítók számára, ahol Vlado Peteršič is tanított Hadrovics Lászlóné Szép Gabriellával és Boris Prstovšekkel együtt. A Magvető Kiadónál jelenik meg a Brazgotina című regénye magyar fordításban Sebhely címmel 1964-ben. Később amnesztiát kap és 1967-ben visszatér Jugoszláviába. Mariborban helyezkedik el a Pedagógiai Főiskolán mint német- és történelemtanár. Hamarosan a maribori Kommunista Párt döntése alapján elbocsátják a főiskolai munkahelyéről. Azt követően is politikai nyomást gyakorolnak rá, egy ideig munkanélküli lesz, majd elhelyezkedik egy maribori vendéglátóipari középiskolában. A 60 -as és a 70-es években magyar szépirodalmat fordít szlovén nyelvre. 1969-ben jelenik meg a maribori Obzorja Kiadónál a Brazgotina című regénye, amelyet már az emigrációja idején írt meg Budapesten, s amelyben a partizán múltját és az OZNA (Jugoszláv Titkosszolgálat) tetteit írja le a második világháború utolsó évében. A regény a tiltott kiadványok listájára került. 1974-77 közt megvonják tőle az útlevelét. Irodalmi munkássága egy ideig megszakad, mivel zaklatásoknak van 189
