Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
6. Műfordítók - a magyar és a szlovén irodalom közvetítői
Dr. NOVAK, Vilko (Dr. Vilko Novak), szlavista és néprajztudós, a Muravidék történetének és nyelvének, a vend nyelvnek napjainkban is jelentős és elismert kutatója [Beltinci (Belatinc) 1909. április 28-Ljubljana, 2003. október 8.] Dr. Vilko Novak Pável Ágoston kutatásait követve képviselte azt az álláspontot, hogy a szlovén nyelv legnagyobb önálló nyelvjárásának számít a vend (prekmurjei) nyelv abban a tekintetben, hogy második szlovén nyelvként rendelkezik irodalmi nyelvvel is. A Trianon előtti Magyarország területén, az akkori Vendvidéken született, iskoláit szülőhelyén végezte. A ljubljanai egyetemen szlavisztika és néprajz szakon doktorált, előbbiből 1933-ban, utóbbiból tizennégy évvel később diplomázott. Azt követően 15 évig középiskolai tanárként praktizált Mariborban, Muraszombatban, Kranjban, Zentán és Ljubljanában. 1947-től több mint harminc évig a fővárosi egyetem néprajzszakának professzora volt, utána már egyetemi főprofesszor lett. 1936-tól szülőhelye nyelvével, irodalmával, történetével, illetve kultúrájával kezdett el foglalkozni. Élete vége felé Temlin Ferenc, Küzmics István, Küzmics Miklós, Szíjártó István, Augustich Imre, Kossics József, Terplán Sándor és Bagáry József irodalmi munkásságai nyomán összeállította a régi vend irodalmi nyelv szótárát, amelyben 160 ezer eredeti szó van. Néprajzi kutatásai közül kimagaslik a muravidéki fazekasság, gasztronómia, borászat, népszokások, építkezés és egyéb hagyományok feltárása, elemzése és összegyűjtése teljes terjedelemben. Magyarból fordított, elsősorban Pável Ágoston magyarul írt műveit, továbbá hozzá fűződik Kossics József munkáinak újbóli megjelentetése. O adta ki először Kossics József A Magyar Országi Véndus-Tótokról c. munkáját szlovénul. A régi martyánczi énekeskönyv feldolgozása és újra megjelentetése eredeti nyelvezetben is az ő érdeme. Szerkesztője volt az Etnološki pregled néprajzi lapnak és a Stopinje katolikus kalendáriumnak, amely vendül is publikál. 1989-ben Jugoszlávia néprajzi atlaszának szerkesztéséből is kivette részét. A Muravidéken kívül Szlovénia más tájainak népi kultúrájával is foglalkozott, valamint a karintiai szlovének néprajzával, amit német nyelven Münchenben adtak ki. Tine Debeljakkal ültették át szlovénra Madách Imre Az ember tragédiája c. drámáját, amiért a PEN klub annak idején megjutalmazta. Dr. Vilko Novak 179
