Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
5. A kiadók szerepe a magyar-szlovén könyvkiadásban
5. A KIADOK SZEREPE A MAGYAR-SZLOVÉN KÖNYVKIADÁSBAN 5. 1. Az Európa Könyvkiadó és a Pomurska založba (könyvkiadó) szerepe a magyar és szlovén szépirodalom fordításának kultúraközvetítésében A szlovén irodalom fordításban a következő magyarországi kiadóknál jelent meg: Jelenkor, Senca, Európa, József Attila Kör (JAK), Napkút, BabelPress, Átjáró, Magyar Napló, Czupi Kiadó, Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, Blesok, GeniaNet Kiadó, Kijárat Kiadó, Ráció Kiadó, Univ Kiadó, Blesok, Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület stb., ill. ABART (Szlovákia). A legtöbb lefordított szlovén szépirodalmi mü magyar nyelven Budapesten, az Európa Könyvkiadónál jelent meg, Szlovéniában pedig a magyar irodalom szlovén nyelven a Pomurska zalozbánál. A megelőző 20 évben számos kiadó vállalta fel a magyar és szlovén szépirodalom kiadását mindkét országban. Az Európa Könyvkiadó nagy hagyományokkal rendelkező magyar irodalmi könyvkiadó. 1946-ban alapították Új Magyar Könyvkiadó név alatt. 1948-tól tevékenysége főképp a szovjet irodalom közvetítésére szorítkozott. 1955-ben szervezték újjá a magyarországi szépirodalmi kiadókat, az Új Magyar Könyvkiadó tevékenységi köre bővült, ezentúl a világirodalom egésze ennek a kiadónak a gondozásában jelent meg. 1957-ben a kiadó felvette az Európa nevet. A kiadó a szépirodalom elterjesztését tűzte ki célul, számos szépirodalmi sorozatot jelentetett meg, így a Diákkönyvtár, a Világirodalom klasszikusai és a Népek meséi sorozatot. 1958-ban indult a legfrissebb világirodalmi alkotásokat bemutató Modern Könyvtár és az egyes nemzeti irodalmak modem novellatermését reprezentáló Dekameron sorozat. 1966-ban kezdte meg az Európa Zsebkönyvek kiadását. Az Európa Könyvkiadó 1993 óta száz százalékos magyar magántulajdonban lévő, korlátolt felelősségű társaságként működik. Évente mintegy 180-200 új 109
