Zágorec-Csuka Judit: A magyar-szlovén és a szlovén-magyar irodalmi kapcsolatok tükröződése a fordításirodalomban (Pilisvörösvár, 2015)
4. Szlovén szépirodalom magyar nyelven a 20. század 60-as éveitől a 21. század elejéig
események főhőse egyben, mindig egy kislány vagy kamaszlány. Az események a hétköznapi csalódásoktól a gyerekek közti árulásokon, a családokban elkerülhetetlenül bekövetkező haláleseteken és a súlyos tragédiákon keresztül a durva erőszakig mennek el. A gyerek- és kamaszelbeszélők törekvése, hogy megbirkózzanak ezekkel a helyzetekkel, alakítói lehessenek sorsuknak még a legnehezebb helyzetekben is. így tesz az utolsó novella főszereplője is, aki leszbikussága miatt vernek meg a helyi kamasz fiúk. A felnőttvilág képmutató felszíne töredezik darabokra a gyerek nézőpontjából elbeszélt történetekben. A helyszínül szolgáló Muravidék módot ad a kis közösségek működési mechanizmusainak bemutatására, így a Párhuzamosok voltaképpen játszódhatna bárhol a világon, miközben a helyi jellegzetességeket is felvillantja egy-egy utalásában. 4. 6. Összegzés A szlovén irodalom magyar fordításai elsősorban a Muraszombatban kiadott Népújság (1926-1929) és a budapesti Nyugat című folyóiratban jelentek meg. A Népújságban és a Nyugatban megjelent fordítások mellett a 20. század 30-as éveiben a legnagyobb fordítói és irodalomtörténeti munkát Pável Ágoston végezte el, elsősorban Ivan Cankar műveinek a fordítását. A magyar olvasók 1945 után először a szlovén irodalmat a vajdasági irodalmi lapok közvetítésével ismerhették meg, amelyeket a magyar nemzetiségi közösség adott ki. A 60-as években az újvidéki Forum, a magyar és a szlovén kiadók közötti együttműködés eredményeként jelentették meg a szlovén irodalmat magyar nyelven. A 60-as és a 70-es években a szlovén irodalmi művek magyar nyelvű ki103 Fordította: Szíjártó Imre