Halász Albert (szerk.): Az Alsó-Lendvai Hiradó megjelenésének 130. évfordulója (Lendva, 2020)
Göncz László: Alsólendva társadalmi jellemzői és népességi viszonyai a 19. század utolsó harmadában
ösztönzője és támogatója, majd a századforduló után a Hungária Esernyőgyár alapító tagja. Az alsólendvai polgárosodás fáradhatatlan „harcosát” számos társadalmi egylet és mozgalom élén is megtaláljuk, mint a Polgári Olvasóegylet és a Casinó, amelyek elnöke volt, az Ipartestület, az 1903-ban alakuló labdarúgó egylet, amely tiszteletbeli elnökének választották meg, és még hosszan sorolhatnánk érdemeit. Kakasdi Hajós Mihály távoli vidékről származó emberként gyorsan rátapintott Alsólendva fejlődési lehetőségeire. A helyi polgárosodás „atyja” 1912. augusztus 10- én hunyt el Alsólendván, a Szentháromság templom (kápolna) családi kriptájában nyugszik. Hajós Mihály irányításával mozgalom indult abból a célból, hogy Alsólendva közigazgatásilag önállósuljon a környékbeli falvaktól, és formálisan nagyközséggé, működési szempontból a rendezett tanácsú városokhoz hasonló tevékenységet ellátó közigazgatási egységgé váljon. Enélkül sokkal korlátozottabbak voltak a fejlődés lehetőségei, ezért a státus megváltoztatása igényes és komoly mérlegelésnek alávetett folyamat volt. A megye törvényhatósági testületének a támogatása kellett hozzá, miután a belügyminiszter a státust engedélyezte. Erre 1891. július 1-jével került sor, amikor a várost a környékbeh településektől önállósították. Akkortól a város közügyéit a polgárság által megválasztott képviselőtestület és a városi vezetőség (polgármester) önállóan irányította. Ettől függetlenül Alsólendva továbbra is Zala megye egyik jelentős járási székhelye maradt a főszolgabíró vezetésével. A kettős funkció — a járási székhely és a nagyközségi státus — a fejlődés szempontjából hatékony párosításnak bizonyult.12 Az első városi újságra, az Alsó-Lendvai Híradóra vonatkozó néhány reflexió Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatnánk, hogy egy helyi jellegű újság egyrészt következménye és értéke az adott település fejlődésének, másrészt azonban, miután megalapították, annak formálója, serkentője is. így volt ez az Alsó-Lendvai Híradó esetében is. A hetilap létrejöttének, jellegének és tartalmának mélyrehatóbb elemzésére ezúttal nem vállalkozunk, csupán néhány szempontra 12 Göncz László: Kakasdi Hajós Mihály, a polgári fejló'dés alsólendvai élharcosa. In. Az alsólendvai polgárosodás korszaka 1867-1945. Szerkesztő': Šimonka Tanja. Galéria-Múzeum Lendva, 2003. 79-87. 21