Halász Albert (szerk.): Az Alsó-Lendvai Hiradó megjelenésének 130. évfordulója (Lendva, 2020)

Göncz László: Alsólendva társadalmi jellemzői és népességi viszonyai a 19. század utolsó harmadában

ösztönzője és támogatója, majd a századforduló után a Hungária Esernyőgyár alapító tagja. Az alsólendvai polgárosodás fáradha­tatlan „harcosát” számos társadalmi egylet és mozgalom élén is megtaláljuk, mint a Polgári Olvasóegylet és a Casinó, amelyek elnöke volt, az Ipartestület, az 1903-ban alakuló labdarúgó egylet, amely tiszteletbeli elnökének választották meg, és még hosszan sorolhatnánk érdemeit. Kakasdi Hajós Mihály távoli vidékről származó emberként gyorsan rátapintott Alsólendva fejlődési lehetőségeire. A helyi polgárosodás „atyja” 1912. augusztus 10- én hunyt el Alsólendván, a Szentháromság templom (kápolna) családi kriptájában nyugszik. Hajós Mihály irányításával mozgalom indult abból a célból, hogy Alsólendva közigazgatásilag önállósuljon a környékbeli falvaktól, és formálisan nagyközséggé, működési szempontból a rendezett tanácsú városokhoz hasonló tevékenységet ellátó közigazgatási egységgé váljon. Enélkül sokkal korlátozottabbak voltak a fejlődés lehetőségei, ezért a státus megváltoztatása igé­nyes és komoly mérlegelésnek alávetett folyamat volt. A megye törvényhatósági testületének a támogatása kellett hozzá, miután a belügyminiszter a státust engedélyezte. Erre 1891. július 1-jével került sor, amikor a várost a környékbeh településektől önállósí­tották. Akkortól a város közügyéit a polgárság által megválasztott képviselőtestület és a városi vezetőség (polgármester) önállóan irányította. Ettől függetlenül Alsólendva továbbra is Zala megye egyik jelentős járási székhelye maradt a főszolgabíró vezetésével. A kettős funkció — a járási székhely és a nagyközségi státus — a fejlődés szempontjából hatékony párosításnak bizonyult.12 Az első városi újságra, az Alsó-Lendvai Híradóra vonatkozó néhány reflexió Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatnánk, hogy egy helyi jellegű új­ság egyrészt következménye és értéke az adott település fejlődésé­nek, másrészt azonban, miután megalapították, annak formálója, serkentője is. így volt ez az Alsó-Lendvai Híradó esetében is. A hetilap létrejöttének, jellegének és tartalmának mélyrehatóbb elemzésére ezúttal nem vállalkozunk, csupán néhány szempontra 12 Göncz László: Kakasdi Hajós Mihály, a polgári fejló'dés alsólendvai élhar­cosa. In. Az alsólendvai polgárosodás korszaka 1867-1945. Szerkesztő': Šimonka Tanja. Galéria-Múzeum Lendva, 2003. 79-87. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom