Varga József: Gondolatszilánkok (Pilisvörösvár, 2019)
Szinonimák vagy rokon értelmű szavak (1-11.)
Szinonimák vagy rokon értelmű szavak l. A rokon értelmű szavak, szinonimák, azonos fogalmi körbe tartozó, de eltérő eredetű és alakú szavak, amelyeknek jelentésében és használatában fokozati vagy árnyalati rokonság, illetőleg különbség van, például: a nevet szó és jelentésbeli rokonai. 1. Hangtalan, legkevésbé heves nevetés: mosolyog, somolyog, derül, mulat, vidul stb. 2. Alig hallható (elfojtott) hang is kíséri a még mindig mértékadó nevetést: csihog, csicsorog, göcög, hinnyeg, kuncog, nyikereg, riheg-röhög, rötyög, vigyorog, vihog stb. 3. Szabadjára engedett, kisebb hang is kíséri a nevetést: kacag, kacarász, nevetgél stb. 4. Elszabadult nevetés, erős hangoktól kísérve: hahotázik, nyihog, nyihorász, nyerít, röhög stb. A megy ige rokon értelmű szavai: kullog, oldalog, somfordái, elsomfordál, sompolyog, elsompolyog, kotródik, takarodik, pusztul, elhordja magát vagy az irháját; totyog, totyog, csoszog, csiszeg-csoszog, vánszorog, vonszolja magát, kecmereg, kikecmereg, vergődik, elvergődik stb. Még lássuk a folyóvíz szinonimáit, illetőleg rokon értelmű szavait: forrás, erecske, ér, csermely, patak, folyócska, folyó, folyam. E bevezető után megadom az alapszót, illetőleg az alapszavakat (a tárgyalandó szavakat). Zárójelben a szófajukat, jelentésüket, végül pedig az eredetüket, ha sikerül. Felsorolom az alapszavak néhány rokon értelmű szavát. Ezek közül néhányat mondatokban is szemléltetek. Ezt teszem minden tárgyalandó 72
