Varga József: Gondolatszilánkok (Pilisvörösvár, 2019)
Varga József Vallomás című költeményéről
Az első versszak két mondat. Három tagolású: egy kérdőkijelentő-féle (közlő) és egy kérdő típusú. A második egységet öt mondat alkotja. Közülük négy kijelentő, egy pedig felkiáltó tartalmú mondat. A harmadik részben is öt mondat van. Ezek közül kettő felkiáltó jellegű, három pedig kijelentő, illetőleg közlő tartalmú. A negyedik, vagyis a záró szakasz egy kijelentő-felkiáltó (közlő) típusú mondat. 8. A költemény jelentősebb kulcsszavai, szószerkezetei és tételmondatai, amelyek a költői meglátás és üzenetközlés lényegi tartalmát hordozzák, s mint grammatikai szempontú kifejezések (kategóriák) is alátámasztják az esztétikai mondanivalót, az eszmei-értelmi-érzelmi megnevezést, a a költői hitvallást, pl: haza, Murántúl, Lendva-hegy, Lendvapatak; Árpád bősz hadai, Dózsa, parasztbarát, Zrínyi szelleme, kuruc-labanc átok, végtelen szerelem, tárogató, új élet, boldog eke; az emlékeket őrző szúette főfa és görnyedő tőfa, az itt élő népek ringató bölcsője, a madárdalos szunnyadó vidék lelki békét és hitet sugalló ereje. 9. Összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy Varga József Vallomás című versét főleg két elemzési szempont alapján végeztük el. Elsősorban esztétikai-szépirodalmi jelleggel, másodsorban pedig grammatikai megközelítéssel. Mindegyiket persze a teljesség igénye nélkül. E dolgozatunkban természetesen nem tértünk, nem térhettünk ki még jónéhány jelentős műelemzési szféra (pl. a genetikai, akusztikai, szóképi stb.) sajátosságaira, mert ezek még terjedelmesebb és gondosabb vizsgálódásokat igényelnek. 68
