Varga József: Gondolatszilánkok (Pilisvörösvár, 2019)

Varga József Vallomás című költeményéről

szak két sora kérdéssel bevezetett gondolatsor, amelynek az érdeklődés, illetőleg egyszerű kíváncsiság mellett felhívó jel­legű tartalmi funkciója is van. Gyakran elhangzó kérdések ezek, amelyeket sokszor a költők is föltesznek maguknak, de még inkább tőlük kérdezik meg. Bár ezek a kérdések egysze­rűnek tűnnek, mégsem könnyű rájuk a feleletadás. Nem lehet a „hol születtél?", „hol a hazád?" fogalmakra csak úgy kapásból válaszolni. A lényeget hordozó valóság en­nél bonyolultabb, hiszen a fogalmak kiterebélyesednek a szűk korlátok közé kényszerített helyzettől a végtelen sza­bad térségekig, a világmindenségig, s a kisebbségi közös­ségtől egészen a nagy emberi családig. No, szerencsére, esetünkben nem kell attól tartanunk, hogy a szerző, Varga József, nem vállalja nyiltan, tudatosan és hűséggel „szülőföldjét", hazáját és népét. 3. A következő egység vagy szakasz, a második, éppen ezek­hez a gondolatokhoz kapcsolódik, illetve ezekre épül, to­vábbfűzve azt csíragondolat-bontó szándékkal. A költemény e szakaszának a tíz sorába van sűrítve a ma­gyarság történelme a honfoglalástól a XVIII. században vérbefojtott dicsőséges-hősies szabadságharcunk hajnalt hor­dozó eszméjéig, illetőleg tovább is. Népünk kiváló egyéni­ségeinek megidézése nem csupán felbecsülhetetlen poli­tikai-hadászati tettek értékeit vannak hivatva elmondani. A reájuk való hivatkozás felhívó jellegű. Láttatni akarás! Tettrekésztetés! A tunya közönyből való magáhoztérés meg­rázó ébrenkeltésének alkotni vágyó ösztönzése. A hősi múlt és az emberi-nemzeti kiállás bátor vállalásának a szándéka. A még mindig szorongva rejtett identitási törekvéseknek és megvalósulásuknak a szilárd mindennapi igénye. A szinte már feledésbe merülő azonosságjegy-értékeink elhanyagolá­sának, a pusztulásba való jutásának a tudatos meggátolása. 56

Next

/
Oldalképek
Tartalom