Varga József: Gondolatszilánkok (Pilisvörösvár, 2019)

Varga József Vallomás című költeményéről

szak két sora kérdéssel bevezetett gondolatsor, amelynek az érdeklődés, illetőleg egyszerű kíváncsiság mellett felhívó jellegű tartalmi funkciója is van. Gyakran elhangzó kérdések ezek, amelyeket sokszor a költők is föltesznek maguknak, de még inkább tőlük kérdezik meg. Bár ezek a kérdések egyszerűnek tűnnek, mégsem könnyű rájuk a feleletadás.

Nem lehet a „hol születtél?", „hol a hazád?" fogalmakra csak úgy kapásból válaszolni. A lényeget hordozó valóság ennél bonyolultabb, hiszen a fogalmak kiterebélyesednek a szűk korlátok közé kényszerített helyzettől a végtelen szabad térségekig, a világmindenségig, s a kisebbségi közösségtől egészen a nagy emberi családig.

No, szerencsére, esetünkben nem kell attól tartanunk, hogy a szerző, Varga József, nem vállalja nyiltan, tudatosan és hűséggel „szülőföldjét", hazáját és népét.

3. A következő egység vagy szakasz, a második, éppen ezekhez a gondolatokhoz kapcsolódik, illetve ezekre épül, továbbfűzve azt csíragondolat-bontó szándékkal.

A költemény e szakaszának a tíz sorába van sűrítve a magyarság történelme a honfoglalástól a XVIII. században vérbefojtott dicsőséges-hősies szabadságharcunk hajnalt hordozó eszméjéig, illetőleg tovább is. Népünk kiváló egyéniségeinek megidézése nem csupán felbecsülhetetlen politikai-hadászati tettek értékeit vannak hivatva elmondani. A reájuk való hivatkozás felhívó jellegű. Láttatni akarás! Tettrekésztetés! A tunya közönyből való magáhoztérés megrázó ébrenkeltésének alkotni vágyó ösztönzése. A hősi múlt és az emberi-nemzeti kiállás bátor vállalásának a szándéka. A még mindig szorongva rejtett identitási törekvéseknek és megvalósulásuknak a szilárd mindennapi igénye. A szinte már feledésbe merülő azonosságjegy-értékeink elhanyagolásának, a pusztulásba való jutásának a tudatos meggátolása.

56