Halász Albert: kór-kör (Lendva, 1993)
Pillanat
mint ahogy fejbe jut a szesz tömören nincs út nem megy nyel középtájt csigázunk tekergünk lent kicsúszunk nézzük a fület első látásra reménytelen de a látszat néha csal változzunk át hanggá a légy okozta koppanásoklcá vagy az óra zakatolásává és máris ott vagyunk pont bent túl a kalapácson ahol az idő fogalmazódik meg próbálja összefoglalni a legutolsó életében történteket de sehogy sem sikerül a mozaikból sok kocka hiányzik melyek ugyan ott lapulnak valahol a génekben de az égvilágon semmiért sem . bújnak elő majd csak az utolsó pillanatban amikor összeállnak és filmként peregnek le az agyban a belső szemek utolsó látomásaként sehogy sem érti a légy kitartását az egyszerű dolgokat ebben a momentumban 56
/
