Hagymás István - Pápes Éva: Az álomlátó fiú. Mese és mesefejtés felnőtteknek (Pilisvörösvár, 2013)
Hagymás István: Holdkörök - Az álomlátó fiú című székely népmese olvasata
azért kéri a külön szobát a Fekete királynál, hogy fényük, erejük eggyé váljék. Kívülről, a Fekete király nézőpontjából szemlélve viszont mégis azért, hogy láthatatlan újholdként, és egyben a Hold árnyékban maradt oldalaként lehessenek jelen. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a Bikában adtak egymásnak randevút, a napos és a holdas fekete királyok. Talán ettől olyan egyetemes ez a sötétség, noha a vénasszony vénuszi tüze halványan ott pislákol annak jeléül, hogy neki megadatott a vitézek árnyoldalainak látása, nem úgy, mint az éppen elfogyott Fekete Napnak. A királyi lakoma, noha ebédről van szó, felér egy „feketelevessel”, de mondhatnánk utolsó vacsorát is, hiszen húsvét felé jár az idő. Nem sok képzelőerő szükséges ahhoz, hogy a Fekete király „különszobáját” párhuzamba hozzuk azzal a tágas, étkezésre berendezett teremmel, ahol az utolsó vacsora zajlott a 12 apostollal és Krisztussal, aki a vacsora után soha többé nem evett egészen haláláig, más szavakkal a vacsora után indult fogyásnak, mint a mese ifjú Fehér királya, amikor a köpenyébe vágtak. Az utolsó vacsora kenyere és bora, mint Krisztus teste és vére evődik, ivódik hőseinkbe, és azóta mi is ezt cselekedjük minden misén (mesében?) emlékezésül. Nem véletlen a bárány (hús) feltálalása sem, hiszen a fény újjászületését üljük (ülik), ünnepeljük, amikor a bárány (értsd: Kos) húsát magunkhoz vesszük a tavaszi napéjegyenlőséget követő első telihold táján, a böjtöt követően. A bárány húsába nemcsak a Kos-ponti - tavaszponti - sötétséget legyőző Feltámadt Nap energiája koncentrálódik, de benne van ebben az Istenbárányban a telihold fényereje is, a „kutya anyateje” révén. A teljesség kedvéért fontos megjegyeznünk, hogy a kenyérben sem „csak” Krisztus testét kelesztette a mítoszi hagyomány, de mint ez mesénkből kiderül, az ősanya, Szűz Mária (akit fogyó holdsarlón volt szokás ábrázolni) anyateje is a kenyérbe csöppent, sütődött... Krisztus keresztre feszítésekor, amikor „beteljesedett”, sötétség támadt, a Nap elsötétedett, egyes források szerint napfogyatkozás volt. Most is ez van készületben: 12, sötét szobába zárt telihold, mint egy óriási újholdárnyék vetíti sötét oldalát a Napra, amely (aki) Fekete királlyá válik: minden húsvétkor, minden keresztre feszítéskor, minden napfogyatkozáskor. Az elzárásnak, a „külön szobában levésnek” megfeleltethető a Fehér király tömlöce. Itt is, ott is fontos átalakulásoknak lehetünk tanúi, a mese ugyanis beavat bennünket (és a bennlévőket) ezeknek a sötét, zárt 46
