Hagymás István - Pápes Éva: Az álomlátó fiú. Mese és mesefejtés felnőtteknek (Pilisvörösvár, 2013)
Hagymás István: Holdkörök - Az álomlátó fiú című székely népmese olvasata
ban pedig ott a fényfalat. Már nem is annyira oszlop az, amit látunk, már nem is világítótorony, hanem a fény háza kezd kibontakozni a képből, amelyet mi magunk építettünk, ill. éppen most van bennünk épülőfélben, a mese építőelemeiből. Mivel a (fehér) fény szín, beszélhetünk színházról is, a színházról meg tudni illik (legalábbis Shakespeare óta), hogy az maga az egész világ. De szokták templomnak is nevezni, Isten házának, lett légyen a tetején kereszt, Nap? vagy Hold? Nemcsak a növények és az állatok (beleértve az embert is), de a ház is (Nap)fénnyel él: Istenes, lelkes. Ahogy mondani szokás: „A fény (bölcsesség) házat épít magának” (lásd a veleméri templomot), ahová misét megyünk látogatni, mesét hallgatni, Istent, fényt a n(N)apot tisztelni. A kőből, mészből épült torony kövei alkotják a falat, ezek tehát a „fény lak”, a jó lakás, a jóllakás falatjai. A mész kötőanyag, de egyben a falfelület fehér színét is a mész adja. A mész szavunk a mese szó töve is, amiből nem más következik, minthogy mészből, meséből áll össze ez a „messze látó” fehér fal... És amíg az Ikrekben egyre csak gyűlik a fény, a világosság, teli Holdakkal, napfordulós Napokkal, és mind egy házba, egyházba sűrűsödnek, addig a jó gazda birodalmában, a Bikában a sötétség erői koncentrálódnak, napfogyatkozásos Napokkal, láthatatlan újholdakkal - de elsősorban a Hold sötétebbik, sohasem észlelhető, árnyékban maradó, „túl-só oldalával”. (3. ábra) Az az érzésünk, hogy az „új Fekete király” nem csak a „régi napfogyatkozásos Nap”, de elsősorban a Hold túlsó, fekete fele, amelyet sohasem láthatunk: a Hold ugyanannyi idő alatt kerüli meg a Földet, mint amennyi idő alatt egyszer megfordul a saját tengelye körül (kötött keringés). Ennek az a következménye, hogy 3. ábra: A Hold pályája egy hónap alatt a mozgó Föld körül (A Világatlasz alapján. Forrás: Dr. Köves József i. m. 117.) 44
