Hagymás István - Pápes Éva: Az álomlátó fiú. Mese és mesefejtés felnőtteknek (Pilisvörösvár, 2013)

Hagymás István: Holdkörök - Az álomlátó fiú című székely népmese olvasata

se nappala nincs már, valójában nem is király, az éjszaka sem éjszaka, és a nappal sem nappal, sötétség és világosság helyet cserélnek („Nem az a Nap süt az égen, nem az a Nap, nem az a Hód..- Hold -, népdal részlet). A régi rend megbomlik, minden a feje tetejére áll, és elkezdődik a „pünkösdi diktatúra” a kizökkent időben. Első lépésként természetesen a foglyok kiszabadítására kerül sor a börtönből, esetünkben a fiút á' lány „veszi ki” a tömlőéből másodmagával. Ez a „másodmaga” a Merkúr lehet, aki ebben a se éjjel, se nappal világban jól feltalálja magát, és a leány segítőtársául szegődik. Merkúr (Hermész) lehet ennek a fekete-fehér „sakkjátszmának” a futója, akinek nem véletlenül üt el fejszíne a testszínétől: a fekete futár feje fehér, a fehér futár feje fekete. Második lépésként jelmezt (jel-mezt) cserélnek, színt váltanak, vallanak a trónfosztottak és a trónkövetelők.

Teljes holdfogyatkozás akkor következik be, amikor a Hold teljes egészében a Föld árnyékába kerül. Az égboltról azonban nem tűnik el, bíborvörös színben pompázó korongnak látjuk. A Föld légköre lencseként töri meg a Nap sugarait, amelyet a Holdra vetít. A fiú (Hold) királylány (Föld) általi kihozatala a börtönből a fiút „egy síkba”, sőt egy (cél)egyenesbe emeli a Fehér királlyal (Nap). A leány (Föld) mintegy a testével takarja ki apja (Nap) elől a fiút (Hold), aki ezen a réven új, királyi mhát kap: bíborvörössé válik, mint egy pünkösdi rózsa. Korábban említettük már, hogy az Ikrekben, vagyis cselekményünk egyik csúcspontjának a helyszínén van a Nap és a Hold pályájának kereszteződése, amely a mesében szó szerint abban nyilvánul meg, hogy a fiú keresztezi a Fehér király útját, keresztbe tesz neki egészen odáig menően, hogy átveszi a „parancsnokságot”, és ettől a pillanattól kezdve maga parancsol őfelségének.

Új, „pünkösdi időszámítás” veszi kezdetét: a száz öl magas oszlopra a fiú úgy ül, mint egy új király az új trónjára, és erről a magaslatról vezényli az időt és a mesét is. A kőoszlopnak egyéb szempontból is helye van itt. A pincekulcs és a pálca óriásira megnagyobbított, megmerevített másával van dolgunk, amely jelzi a fiú (aki immár fiatal Fehér király) potenciáját-potenciálját, vagyis egyszerre fallikus és hatalmi jelkép. Ugyanakkor a Tejút (fa) megfelelője, annak (Iker) párja, emberi alkotmány. Végül, de nem utolsósorban egy ún. hermával van dolgunk, egy oszlopon nyugvó fejszoborral, amelyet eredetileg Hermész (Merkúr) istennek volt szokás emelni. Mint már láttuk, a Merkúrnak (mint az Ikrek urának) eddig is fontos szerepe volt a mesei cselekményben, hol a fiút segítette azokkal a bizonyos cédulákkal, hol a királylányát)