Hagymás István - Pápes Éva: Az álomlátó fiú. Mese és mesefejtés felnőtteknek (Pilisvörösvár, 2013)
Hagymás István: Holdkörök - Az álomlátó fiú című székely népmese olvasata
is ő főzi ki, hiszen a mese is főzet, szellemi táplálék, lelket éltető sűrítmény. Lehet, hogy a mese szakácsa nem egy egyszerű epizodista a történetben, hanem ő a főnök? Bárhogy legyen is, elgondolkodtató „fő” szavunk főzéssel, fejjel, ranggal való összefüggése, és azt is nyugodtan kijelenthetjük, hogy a királynak, szakácsnak egyaránt fő a feje... A mese szakácsa rokon korunk legnagyobb „filmmesélőjének”, Fellininek filmbéli szakácsaival, kuktáival, konyhai személyzetével, akik legtöbbször váratlanul, minden különösebb ok nélkül tűnnek fel egy-egy villanásra a filmkockákon (Casanova, És a hajó megy). De szívesen szerepeltet „Fellini-papa” fűtőket, kazánkezelőket és más hasonszőrű „epizodistákat” alkotásaiban, jelezvén, hogy hőseit (hős az, akinek „hője” van) - akik a mesékhez hasonlóan planetáris ősképek - szakácsok etetik ételekké varázsolt napenergiával, a hősök házait a fűtők melegítik a fába-, szénbe szorult Nappal, a gőzhajók kazánkezelői pedig a vízi alkalmatosságokat igazgatják, és miközben a tüzet élesztik, a Nap hevét mozgási energiává alakítják át: „És a hajó megy”, mi is rajta vagyunk... Az álomlátó fiú meséjét olvasva, hallgatva, elemezve valójában falatonként vesszük magunkhoz a benne rejlő különleges energiákat. Faljuk a mesét, a „mesefalatokat”, mint építőköveket rakjuk egymás mellé, fölé, alá, elé, és szinte észre sem vesszük, hogy közben személyiségünk falait húzzuk fel, amelyekből körvonalazódni látszik az építmény, a ház, amely mi magunk vagyunk. Nem minden ok nélkül időzünk ezeknél a látszólag jelentéktelen mesei elemeknél, epizódoknál, epizodistáknál: szakács, főzés, étel, evés, nem evés, stb. Azt gondoljuk ugyanis, hogy mesénk egyik fő motívuma maga az evés, úgy is mondhatnánk, hogy az életbeevés meséje eszi belénk magát. (Szemben A nagy zabálás című filmmel, amely a halálba evésről szól.10) A mesei cselekmény egyik „legkihegyezettebb” motívuma az, amikor a fiú nyílvesszőjével kilövi a falatot a Fekete király villájáról, és az falatostól a falba ragad. A fal, falat, falás szavak egymásmellettisége azt sejteti, hogy hősünk a pszichoszexuális fejlődés legkorábbi, ún. orális szakaszában lehet. Ilyenkor minden fontos inger és információ a száján át éri a csecsemőt, és az evés (szopás) útján internalizálódik, vagyis ezen a réven válik belsővé, 10 A régiek gyakran úgy képzelték, hogy a Nap és a Hold fogyatkozásait az okozza, hogy különböző „képzelt lények” egyszerűen felfalják az égitesteket. Erre a népi hiedelemre is visszavezethető mesénkben az evés motívuma. 38
