Varga József: Varga József összes költeményei II. (Pilisvörösvár, 2019)

Nehéz köd ül...

Nehéz köd ül a Lendva-hegy parányi völgyeiben még, alig láthatni valamit.

Néha pörsen egy tőkéről Le-leszakadt árva levél Vagy félelmetesen moccan A nagy prés öreg főfája Vagy szú perceg a faragott Ajtó régi deszkájában.

A csendet most egy berregő Traktor zúgása bontja meg.- Vigyázz! A puttony felborul. Megjelent tehát az ember,

Ki meglopja a lugasunk,

A kordon gazdag termését. Megbontva a természetnek Örökös harmóniáját.

S mintha csak erre várt volna A kelet szeme, a Nap is,

Égre villantva sugarát. Felissza a bő harmatot,

Mint legény szerelme csókját, S mire kábultan felébred A reggel, a ködnek vége.

vífí 147