Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)

Nyelvi panorámák és szellemi horizontok

Ki építi a Homokvárat?

(Tolnai Ottó infaustusairól)

Tolnai Ottó művészi alkotásaiban az ember szellemi világának különös dimenziója tárul fel, ahol kultúrák, szokások, hiedelmek, maszkok, alteregók keverednek Megállapítható, hogy a Tolnai-szövegekben rengeteg az olyan szimbolikus információforrás, amelyek a valóság modelljei, kulturális minták A megfigyelt és a megfigyelés interakciója kimutat az irodalmi szövegtérből, méghozzá olyan logika szerint, ami alapján minden megengedett. És épp ez az interakció mutatja meg világosan, hogyan homályosodik el a határ a fikció és a reális között. Műveit vizsgálva megkerülhetetlen a referencialitás problémája, amelynek megértéséhez nagyrészt olyan háttértudás kapcsolódik, amely megkönnyíti a jelentésképzést. Szövegei mélységét úgy tudjuk a legjobban megérteni, ha észrevesszük az adottnak képletes elvonatkoztatását.

A Tolnai-műveket birtokba vevő irodalmi tapasztalathoz hozzájárul egyfajta előzetes tudás, amely egyáltalán lehetővé teszi, hogy az új ismeretanyag fölfogható - azaz egy bizonyos tapasztalati kontextusban olvasható - legyen. Ugyanis más hagyomány-összefüggésbe illeszkedik a személyes, megélt, biografikus és történeti tapasztalat együttesének irodalmi formája. Alkotásmódján keresztül a több kultúrához való egyidejű kapcsolódás mutatkozik meg. A szerző világa ugyan nem lép túl az individuális sajátosságokon, mégis egy heterogén, kulturálisan erősen kódolt makrokozmoszba viszi olvasóját. Ki tolja előre a betűt, ki építi a Homokvárat, ki bővíti az ÜJ TOLNAI VILÁGLEXIKONT? Hány infaustus mesél? Palicsi P. Howard Jenőke, Gorotva, Elemér, Kafga Ferike, T. Olivér, T. Orbán, Szanitter Tibiké „Regény Misut említeni se merem, ő valójában nem is tudja,

69