Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)
Irodalmi kettőstükrök és mikrokozmoszok
A korszak hangulatát idéző történetek a légkört fantazmagorikussá varázsolják, a szituáció pedig groteszkké válik. A történelmitársadalmi panorámába ágyazódó szimbolikus tartalmak Stremšek nagyapa halálával és temetésével válnak még hangsúlyosabbá. Viktor ráeszmél, hogy az élet milyensége nem közelíthető meg az értelem kategóriáival: helyette sokkal inkább az átéléssel válik megközelíthetővé. A híres diktum szellemében, miszerint „csupán a szerelem és a halál a fontos, minden többi metafora”, nem meglepő, hogy Car prózája is az eros-thanatos eme örökös írói téma friss változata. A nyitottan hagyott struktúra azt sugallja, hogy Viktor „állati” világa olyan viselkedési minta, amely egyszerűen abbahagyhatatlan, akárcsak a tangó. Viktor kudarcba fulladt kitörése valószínűleg a tranzitország(ok)ra jellemző változások körbenjárását, (kutya)tangóját jelképezi. Olyan tánc ez, melynek lépésrendjét nehéz megváltoztatni. Amikor a regény végén Viktor elballag a temető abszurdba hajló groteszk színhelyéről, valószínűleg egy hasonló szélsőséges szituációba kutyagol: saját egzisztenciális tangójának csupán egy szekvenciáját fejezte be... 186
