Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)

Irodalmi kettőstükrök és mikrokozmoszok

különböző ideológiai akadályok miatt Magyarországon Kassák Lajos poétikáján kívül az avantgarde részlegesen alakult ki, annál erősebb volt viszont a vajdasági magyar irodalomban. Ez többek között a határon túli irodalmakban elsőként áhította az avantgarde modernség diskurzusait az irodalmi elit orientációjának középpontjába. Szúnyogh volt az, aki a szerelmi líra erotikus vonulatát is megjelenítette irodalmunkban, amit később Zágorec-Csuka Judit munkássága folytatott tovább. Szúnyogh első verseskötete Halicanumi üzenet címmel 1975-ben jelent meg, majd 1991-ben válogatott verseit tartalmazó Halicanumi rapszódia. Cím- sőt programadó versében, amelyben Halicanum Lendva római kori latin neve, a tájhoz való hűséget már-már magasztos kigúnyolással énekli meg: Halicanum szülöttei/ kutyánál hűebb fiai vagytok e földnek/ bárhova visz is sorsunk/ lábunkat törve hazarontunk/. A halicanumi toposz azóta szinte meggyökeresedett mások munkásságában is, pl. Zágorec-Csuka Juditnál: Utak kereszteződnek Pannónia szívében/ szlávok és avarok,/ kelták, s hadat üzenő / rómaiak keresik az utat/ Halicanum felé.

Varga József a Tavaszvárás antológiában induló költő, elbeszélő, a Muravidéki magyarság egyik meghatározó egyénisége, az első és egyedüli szlovéniai magyar ifjúsági regénynek, A lendvai vár kapitányának a szerzője. A legtermékenyebb író, a 70-es évek óta több mint tíz kötete (Naphívogató (1974), Pásztortüzek (1979) Élni (1981), Sorvadó népem (1990), Konokhit (1992), Hang-bona (1995), Az ellopott tündér (1998), A lendvai vár kapitánya (2001), Létforgá(c)sok (2001), Mag-Szó-Alom... (2001) jelent meg. Talán az eddigiekből már kiderült a műfaji egyoldalúság, a líra dominál, ugyanis. Ennek az irodalomnak 2001-ben született meg az első, fentebb említett regénye, a drámai műfajok szinte teljes mértékben hiányoznak Kivételként említendő meg

162