Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)
Irodalmi kettőstükrök és mikrokozmoszok
diskurzusban a nemzeti identitás letéteményese, közvetítője és őrzőhelye (őrhelye), amely egy nemzeti közösség identitásteremtő ideológiai, kultúraformáló potenciálját nemegyszer fölébe helyezi a nyelvhasználat esztétikai teljesítményének, „illetve az irodalom, az esztétikai tapasztalat diskurzív alárendelése a regionális nemzeti identitás kialakításának és megőrzésének.”3 így gondolkozik Bence Lajos is, az 1997-ben Lendván megalakult Szlovéniai Magyar írók Társaságának elnöke, költő, amikor azt írja, hogy a szlovéniai magyar alkotók „továbbra se idegenkedjenek a közéleti műfajtól, az alkalmi versektől sem, tehát olyanoktól, amelyek a szlovéniai magyarság megtépázott öntudatának a helyreállítását, a szülőföld szeretetét és a megmaradást hirdetik. Ezzel egy kis közösség megtartása ügyének, a közösségteremtésnek, és az önszerveződésnek is nagy szolgálatot tesznek.”4 írásaiban azt bizonyítja, hogy az irodalom nem pusztán esztétikum, hanem elsősorban etikum. A szlovéniai magyar irodalom élete a történelmi ország összeomlását követően elég későn, csak a hatvanas évek elejétől kezdődően tudott művészetileg jelentősét létrehozni. A hatvanas években jelent meg Vlaj Lajos két verseskötete, 1961-ben a Versek, 1968-ban a Szelíd intés. Vlaj Lajos egészen máig meghatározta a nemzeti identitás etikai dimenzióját, de a Muravidéki magyarság első költőjének munkássága, tevékenysége hozzájárult ahhoz is, hogy a következő évtized elején, 1972-ben a Tavaszvárás című antológiában nemzedékként jelentkezhetett Szúnyogh Sándor, Szórni Pál és Varga József. így kezd lassacskán kialakulni a Muravidéki magyar irodalmi a folytonossága, sajátos 3 SZIRAK Péter: A regionalitás és a posztmodern kánon a 20. századi magyar irodalomban, in: GÖRÖMBEI András (szerk.): Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2000,15. 4 BENCE Lajos: Önszerveződés és kapcsolatépítés a muravidéki magyar irodalomban, Milleniumi Muratáj, Lendva-Lendava: Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, 2000,113. 160
