Rudaš Jutka: Kulturális intarziák (Pilisvörösvár, 2012)

Szövegáttűnések és hagyományértelmezések

hogy egy nagyobb egészben és helyesebb arányokban lássa a dolgokat. Ha a tudatunk egy bizonyos horizontba helyezkedik, akkor az idegen (esetünkben a magyar szövegek olvasása szlovén fordításban) szövegek olvasásakor egy másik, idegenebb világba kalandozik, amelyet kevés köt össze a mienkkel, így a megértés szempontjából a szöveget hozzáigazítva saját értelem-elvárásainkhoz tudja számunkra a maga másféle értelmében hallhatóvá tenni.

Modern világunkban a fordítás megközelítése elválaszthatatlan a kultúra fogalmának értelmezésétől. Sherry Simon fordításelméleti írásaiban újragondolja a kultúra és fordítás határait, és rávilágít arra, miképp tudják befolyásolni a kultúra és a kulturális identitás változó határai a fordítás gyakorlatát és koncepcióit. A fordítás nem kizárólag a másik kultúra közvetítésének a metaforája és megoldandó nyelvi probléma, hanem ennél bonyolultabb. Mivel a szövegek kultúrába ágyazottan léteznek, működésbe hozzák az implicit kulturális jelentéseket, a fordítóknak érteniük kell az eredeti szöveg kultúráját. A dilemmák megoldása nem a szótárakban lelhető fel, „a fordítóknak folyamatosan dönteniük kell a nyelv által hordozott kulturális jelentéseket illetően, és meg kell ítélniük, hogy a két különböző világ, melyben ezek a jelentések honosak, milyen mértékig tekinthetők »azonosnak«.”18 Vajon ezt a paradigmát hogyan oldaná meg Kosztolányi? Be tudna-e teljesen hatolni, mélyedni 15 idegen nyelv (ennyiből fordított!) szellemébe és kultúrájába?

Vitathatatlan, hogy a lefordított művek enyhítik az „irodalmi határok” átjárhatatlanságának problémáját, és segítik a kulturális átjárást. Bár két szomszédos ország vagyunk, a nyelvi nehézségek, a mentalitás,R Sherry SIMON: A kultúra és a fordítás határainak újragondolása, (ford.): SÁRI B. László, in N. KOVÁCS Tímea (szerlc): A fordítás mint kulturális praxis. Pécs: Jelenkor Kiadó, 2004, 65.

132