Vida Dorian: Legendák karcolata (Lendva, 2018)
Egyetemes homály
— Ha most nem jössz, akkor elmondok egy nagyon hoszszú monológot, hogy miért gyere — próbált meggyőzni. — Kihagyom. — Te akartad... — és elkezdte. — Valamikor még a rómaiak idején társadalmunk kiépített egy olyan rendszert, amiben nők és férfiak együtt éltek és megosztották egymással földi és testi javaikat. Eme rendszer nem azért állt fent éveken keresztül ifjú padavan, mert nem működött volna. Az eszme megalkotója Kovácsusz Petikusz volt a római nép feje... — Várjunk csak, ez most komoly? Magadról nevezted el az „eszmét"? — Csitt! Nem láttalak ott a népgyűlésen, ahol is a proletárok elfogadták, szóval nincs beleszólásod. Folytatnám — nagy levegőt vett —, a tudósok megállapították, hogy eme rendkívül fontos elem nélkül a nép — más néven az emberiség — kihalt volna. így hát minden rám ruházott hatalomnál fogva, ami engem illet... — Oké! Megyek, nem hallgatom végig ezt a badarságot — vágtam közbe őrjöngve. — A hülyéknek itt a lényeg barátom: nem jössz, nem kapsz csajt! — és önelégült mosolyt festett az arcára. Ki nem állhattam a hosszú monológjait. Egyszerűen irritálóak voltak. Bár, azt el kell ismerni, hogy mindegyiket nagyon ütősen összeállította. Biztos nem ott találta ki helyben... Csak nem. Azért akkora zseni nem lehetett. Elindultunk, s akkor még nem sejtettem, hogy nagyon megbántam volna, ha aznap otthon maradok. 11
