Göntér János: Dobronak. Múlt és jelen a határ mentén (Lendva, 1998)

Események, változások a falu életében a két világháború között

koztak feketén, de a fináncok ellenőrizték és akit dohánytermesztésen értek, azt megbüntették. A pálinkafőzési kedvezmény megmaradt mindaddig, amíg ismét vissza nem jöttek a magyarok.

Általában csak erősen közvetett módon volt hatással a nagypolitika a falu életére. Többnyire olyan módon, mint a korábban leírt pálinkafőzés és dohánytermesztés szabaddá tétele, vagy éppen betiltása. Mégis - hogy érthetővé váljon néhány, a faluban történt esemény - le kell írni a legfontosabbakat, mint például az SHS állam megalakulása.

Már az első világháború befejezésének évében, december 1-jén kikiáltották a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (az SHS állam, 1929-től hivatalosan is Jugoszlávia) megalakulását Párizsban. A királyi udvar hamarosan vissza is tért Belgrádba. Az új állam - szerb vezetés alatt álló egyeduralomként létesült - soknemzetiségű ország, de a nemzetiségek autonómiája nélkül. Megalakulása után rövidesen kiéleződtek a szerb-horvát ellentétek. Függetlenül az állam megalakulásától a határkérdések még majdnem két évig megoldatlanok voltak.

A szerb-horvát ellentétekre jellemző eset: 1928 júniusában Belgrádban, a parlamentben egy szerb képviselő revolverlövésekkel megölt két horvát képviselőt, egy harmadik pedig halálos sebesülést szenvedett, csak később halt meg. Közülük ketten, a Radics nevezetűek testvérek voltak. Egyikük a parasztpárt vezetője volt. Az eset nagy port vert fel, még a nemzetközi életben is, de Dobronakra és vidékére nem volt közvetlen hatása.

I. Sándor király a szerb-horvát ellentétek áthidalására 1929. január 19-én feloszlatta a pártokat és a parlamentet, az országot kilenc földrajzi egységre bontotta és megvonta a nemzetiségi jogokat. Ennek is eredménye a Jugoszlávia elnevezés, megszűnt tehát az SHS királyság. Mint az történt az eddigi nagypolitikai események után is, a falusi életben nem hozott nagy változásokat, csak egy kis „suttogás”-t az emberek között és riadalmat a csendőrség és a fináncok soraiban.

Az iskolai oktatás - a háborút követően - 1922-ben indult be. Az első iskolaigazgató Preininger János volt, aki ugyan szlovén származású, de kiválóan beszélt magyarul. Képesítését az Osztrák-Magyar Monarchia idejében a Csáktornyái tanítóképzőben szerezte, s részt vett a világháborúban is. Az iskolában ő és magyar származású felesége, meg a szintén magyar származású Doma Gizi tanító néni tanították a gyerekeket. Az első évben magyarul, de aztán szlovén tanítók is jöttek és a szlovén gyerekeket ők szlovénul tanították.

23