Göntér János: Dobronak. Múlt és jelen a határ mentén (Lendva, 1998)
A mi falunk Dobronak - Dobrovnik
szintén ő építtetett. Ezután a volt segédje, Berdén Kálmán nyitott üzletet a Hack-féle házban. Volt a faluban egy Kühar-nevezetű szabómester. Két fiával „nagyban” dolgozott, inasokat is alkalmazott és tanított. Később, a harmincas évek közepén a faluba nősült egy Oslaj-nevezetű szabómester is, aki ugyancsak jó szakember hírében állt és segédekkel dolgozott. Mind a ketten kitartottak egész „végig”. Volt közben egy-egy szabó, aki ideiglenes iparengedéllyel, vagy az nélkül dolgozgatott, de a kettő jó iparos mellett nem jövedelmezett üzletük. Volt még ezeken kívül Domonkos János is. Cipészmesterekből még a húszas években is volt sok! (Csak a mi Tüskeszer utcánkban volt négy). Mindaddig volt ez így, amíg divatba nem jöttek a BATA-cipők. Sánták Pálnak segédjei, inasai is voltak. Szabó Ferencnek és Bogdán Ferencnek is kinn volt a cégtáblája, de ők csak egyedül dolgozgattak, rövidesen vissza is adták az ipart. Nagy János („Szijjártó Jancsi”) ezzel szemben nagyban dolgozott, inasokkal, segédekkel. Volt még a faluban egy Both József nevezetű cipész is, aztán a Fővégben Bertalanics György. Az előzőekhez hasonlóan mindketten segédekkel, inasokkal űzték az ipart. Másutt, az Egyházvégben volt műhelye Németh Pálnak, de ő csak egyedül dolgozott, vagy inast fogadott, de segédet nem alkalmazott. Még a harmincas évek elején újabbak is váltottak ki iparengedélyt: Bogdán János, Danes György és Bukovec József. E felsorolás végére illik odaírnom, hogy a cipészmesterek többsége foglalkozott mezőgazdasággal is az iparűzés mellett, különösen a harmincas évek közepén, amikor már nem „ment” igazán az üzlet, a cipészeknek akkor nagyon „lehanyatlott”. A falu kovácsmesterei voltak: a Tüskeszerben Cuk Ferenc és fia János, az Egyházvégben Pálfl József, a Fő utcán Csuka István, a Fővégben dolgozott még egy Skrilec-nevezetű is. Ők is foglalkoztak az ipar mellett mezőgazdasággal is, mert nem mindig volt munka a műhelyben. Asztalosmesterek Vaupotics Ferenc a Tüskeszerben, Vugrincsics István és Szekeres Ferenc a Fővégben, és Both Pál valamint Varga József a Fő utcán tartottak fenn műhelyt. Az utóbbit a német szó (asztalos = tischler) elferdítéséből csak „Vasvári tislér”-nek nevezték. Ezek az iparosok is többnyire csak maguk dolgoztak műhelyükben és az ipar mellett gazdálkodtak is. Volt még egy Toplak József nevezetű asztalos is. Bognármesterek többen is voltak a faluban: az Egyházvégben Bozsek Gyula, aki a mostohafiával segédekkel és inasokkal dolgozott még akkoriban, egy másik a Fővégben Goricsán bácsi volt, de ő nemsokára elment 15
