Göntér János: Dobronak. Múlt és jelen a határ mentén (Lendva, 1998)
A mi falunk Dobronak - Dobrovnik
A MI FALUNK DOBRONAK - DOBROVNIK Gyermekkorom faluját egy kis jóakarattal községnek is lehetne nevezni, azonban mivel az élet egészen falusi jellegű volt, ezért csak „szülőfalumnak” fogom nevezni írásomban. Dobronak a szomszéd településeknél nagyobb és fontosabb központ volt, onnan is ide jártak az emberek templomba, iskolába, üzletekbe, postára, stb. Egy fellelt régi pecsétnyomó alapján megállapították és régi iratokban is szerepel: Dobronak mezőváros! Ahogy vesszük - falu a szó szoros értelmében, valójában község, de lehetett volna város is az idők folyamán. A temetőben ma is van egy kőkereszt, rajta felirat, hogy „Dobronak M Város Polgárai állították 1847 évben Amire már tisztán emlékszem nyiladozó értelmű sihederként, az az 1920-as évek vége. A faluban akkor volt körülbelül 300 lakóház és a falu végén még egy 10-12 házból álló cigánytelep. Az iskolában úgy tanultuk, hogy falunknak 1500 lakosa van. Ez az adat valószínű, hogy pontos, mivel házanként öt lélekkel lehetett számolni. Az utcanevek megegyeztek a maiakkal. Volt a faluban egy templom, fáraház - vagyis plébániahivatal - iskola, postahivatal, csendőrőrs fináncház (pénzügyőrség), körorvosi rendelő, téglagyár, fűrésztelep, meg a gyöpmester háza. Később, 1935-36 körül, üzemelni kezdett egy gőzmalom is. Volt négy kocsma is, de ezek száma később csökkent, aztán volt még négy vagy öt boltja is a falunak, melyek közül kettőben kapható volt vasáru is. Később már kettőben volt rőfos-, vagyis méteráru. Külön trafik is található volt a faluban, amelyben dohányárut és bélyegeket ámít egy hadirokkant. Iparosok is voltak szép számmal! Akadt két-három szabó-, öt-hat cipész- és négy kovácsműhely, dolgozott a faluban négy-öt asztalos-, két-három bognár-, egy géplakatos-, meg egy bádogos mester, egy kalapos és néha egy borbély is. Volt még péküzlet, meg egy mészárszék, s egy hivatásos fényképész is űzte az ipart, de ez utóbbi elég fiatalon meghalt. A huszas évek végén dolgozott a faluban két fazekasmester is. Szeretnék néhány szót részletesebben írni az említettekről. Az egyik vendéglő, a Varga-kocsma, az első ház volt Lendva felől jövet a postaút mellett. Varga József volt a tulajdonosa, aki a huszas évek legvégén visszaadta iparát. Ennek okát nem ismerem. A második kocsma 13
