Göncz László: Életfoszlányok (Győr, 1997)

Reményfoszlányok

Nem haltál meg, csak elmentél, elmentél és nem is szóltál, úgy szöktél meg e világból, hogy „Isten veled"-et sem mondtál.

Nem haltál meg, csak elmentél, de hajtásaid tovább élnek, szíved, lelked tisztasága nyugodt álmot ringat néked.

Nem haltál meg, csak elmentél, virágoskertben pihensz már, fehér csokor fátyolára azt írták, hogy boldog voltál.

45