Horváth Bernadetta: Magyar-szlovén történelmi korszakok rövid bemutatása (Lendva, 2012)
A magyarok története - A századfordulótól Trianonig
PREDSTAVITEV OBDOBIJ MADŽARSKO-SLOVENSKE ZGODOVINE A SZÁZADFORDULÓTÓL TRIANONIG A dualizmus kora fejlődést hozott. Növekedett a lakosság száma, emelkedett a lakosság műveltségi szintje, általános tankötelezettség volt érvényben. 1873-ban egyesült Pest, Buda és Óbuda - Budapest világvárossá fejlődött. A két városrészt számos új híd kötötte össze, 1896-ra megépült az első földalatti vasút. Gyorsan fejlődött az ipar, a vasúthálózat kiépítése megtörtént. A társadalomban a polgári réteg jutott egyre jelentősebb szerephez, az ország készülődött a millennium ünnepségre. 1905-ben a dualizmus legsúlyosabb alkotmányos válsága következett be. Végül sikerült alkotmányos eszközökkel úrrá lenni a válságon, a dualizmus pártjai azonban leszerepeltek. Az „új politikai erő" a Nemzeti Munkáspárt lett, amely elsöprő választási győzelem után 1910-1917 között volt kormányon. Tisza István újbóli miniszterelnöksége alatt ez a párt vitte bele az első világháborúba az országot, és ezzel a párttal együtt bukott meg a dualizmus rendszere a háború végén. A békés idillt a 20. század elején az első világháború kitörése zavarta meg. Az Osztrák- Magyar Monarchia Németország oldalán kezdte el a háborút. A magyar katonák főleg az olasz és az orosz frontokon harcoltak. Már 1915-re megerősödött a háború befejezésének gondolata is. Ferenc József halála után egyre nyilvánvalóbbá vált a háború elvesztése, amely 1918-ban be is következett. Ezzel egyben a Monarchia megmaradása is kérdésessé vált. A háború elvesztésének hírére a jelentősebb ellenzéki pártok megalapították a Magyar Nemzeti Tanácsot. A lakosság soraiban nőtt az elégedetlenség, az élelmiszer fogytán volt, a munkanélküliség növekedett. Ennek következtében 1918 őszén kitört az őszirózsás forradalom. A béke visszaállításának érdekében a király Károlyi Mihályt bízta meg a kormányalakítással. Az új kormány egyik legfontosabb feladata a földkérdés megoldása volt, a külpolitika terén pedig az ország területi egységének fenntartásáért küzdött. Közben az országban megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, amelynek élén Kun Béla állt. A párt hamarosan vezető szerephez jutott, és 1919 márciusában kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. De az új hatalom sem tudta megoldani a földkérdést, a külpolitikában pedig elutasították a francia miniszterelnök jegyzékét, ezért csak a lemondás maradt. Az antant sürgette egy stabil kormány létrehozását, hiszen mielőbb alá szerették volna íratni a békeszerződést. Az 1920-as választások változást hoztak, győzött a Kisgazdapárt. Az új kormány az alkotmányos monarchia mellett foglalt állást, de nem akarták a Habsburg-ház visszaállítását, ezért a kormányzói méltóság bevezetése mellett döntöttek. Az országgyűlés Horthy Miklóst bízta meg a kormányzói tisztséggel 1920. március 1-jén. 1920. június 4-én megtörtént a magyarság számára nemzeti tragédiát jelentő trianoni békeszerződés aláírása. 68
