Horváth Bernadetta: Magyar-szlovén történelmi korszakok rövid bemutatása (Lendva, 2012)

A magyarok története - A felvilágosult abszolutizmus - A reformkor

PREDSTAVITEV OBDOBIJ MADŽARSKO-SLOVENSKE ZGODOVINE A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS A magyarországi felvilágosult abszolutizmus időszaka 1765-1792 közé tehető, vagyis Má­ria Terézia, II. József, valamint II. Lipót uralkodásának idejére. Mária Teréziával és II. Józseffel egy pozitív szakasz vette kezdetét, amelyet azonban a fo­lyamatos németesítési törekvés beárnyékolt. Ennek ellensúlyozására újra divatba jött a magyar nyelv, a zene és a tánc. A Habsburgok félve a forradalomtól, a nemzeti eszme túlságos megerősödésétől, abszolutista uralmat vezettek be, de a reformok elodázhatat­­lanok voltak. Amikor II. József halála után öccse, II. Lipót hatalmas pompával Budára hozatta a magyar koronát, az egész birodalom fellélegzett, és meggyőződése volt mindenkinek, hogy egy sötét korszak végére került pont. A kompromisszumokra kész új király magyarországi or­szágosát osztatlan öröm fogadta. Helyreállította a rendi alkotmányt, az országgyűléssel közösen reformbizottságokat állított föl, hogy a szükséges intézkedéseket kidolgozhas­sák. Hirtelen halála azonban elvágta azt a lehetőséget, hogy sikeres itáliai reformjait Ma­gyarországon is megvalósítsa, és így a polgári átalakítás felülről kapjon megfelelő támo­gatást. A REFORMKOR A magyar reformkor legjelentősebb alakja gróf Széchenyi István volt, aki főrendi család­ból származott, mindkét ágon a haza felemelkedéséért áldozni hajlandó ősöktől (édes­anyja Festetics György nővére). Katonai pályára lépett, majd az 1810-es, 1820-as években több utazást tett Nyugat-Európában s ezek során bántóan érzékelte Magyarország elma­radottságát. Célja az Angliában megismert polgári viszonyok létrehozása volt, s ehhez elsősorban a magyar arisztokrácia gondolkodását akarta az angolokéhoz hasonlatossá tenni. Nevét az 1825-ös országgyűlésen ismerte meg az ország, amikor egy magyar tudós társa­ság megalapítására felajánlotta birtoka egyévi jövedelmét (ezkb. 60 ezer ezüstforintot je­lentett). A gazdaság fejlődését leginkább a maradi törvények hátráltatták, ezért Széchenyi három művében (Hitel, Világ, Stádium) utalt a változások szükségességére. Ő maga is pél­damutatóan hozzájárult az ország gazdasági helyzetének javításához. Nevéhez fűződik a Lánchíd megépítése, a Duna és a Tisza szabályozása, a balatoni gőzhajózás, a lóversenyek, a kaszinó létrehozása és még sok más jövőbe mutató vállalkozás. Míg Széchenyi a gazdasági változásokat helyezte előtérbe, addig Kossuth Lajos a közvéle­mény átalakítását és tájékoztatását tartotta fontosnak. Ennek érdekében szerkesztette az Országggyűlési Tudósításokat. E radikális tevékenysége miatt bebörtönözték, a börtön­ben angol nyelvet és közgazdaságtan tanult. Kiszabadulása után a Pesti Hírlap szerkesz­tőjévé tették, de a cenzúra ellenére sikerült rávilágítania az ország politikai, gazdasági és társadalmi problémáira. Az 1840-es években már egyértelműen ő a liberális tábor megha­tározó alakja, nagyhatású szónok. 1844-ben megalapította a Védegyletet, amelynek célja a hazai gazdaság védelme. Az 1847-es, 1848-as utolsó reformországgyűlésen egyensúlyi helyzet alakult ki a liberálisok és a konzervatívok között, és újból csak kevésbé lényeges kérdésekben tudtak előrelépni. A helyzetet az 1848. februári párizsi események lendítet­64

Next

/
Oldalképek
Tartalom