Horváth Bernadetta: Magyar-szlovén történelmi korszakok rövid bemutatása (Lendva, 2012)
A magyarok története - A virágzó középkor - A humanizmus és reneszánsz szellemében
ORALHISTORY.hu vári diadal volt. E győzelemmel egészen a mohácsi csatáig (1526) megállították a török előrenyomulását. A nándorfehérvári diadal II. Mehmed jól felfegyverzett sereggel próbálta elfoglalni Nándorfehérvárt. A várat védelmezők (Hunyadi János, sógora, Szilágyi Mihály és a ferences szerzetes Kapisztrán János) hősiesen harcoltak, és a török túlerővel szemben 1456. július 21-én győztek. A törökverő hadvezér, Hunyadi János azonban pestisjárvány áldozata lett, és a diadal után rövidesen elhunyt. III. Calixtus pápa elrendelte a déli harangszót, hogy a hívők imájukkal segítsék a török ellen harcolókat. A képen Kapisztrán János, ferences szerzetes látható, aki a magyar térségben toborozta a török ellen harcolókat. Hunyadi Mátyás (1458-1490). A Hunyadi-párti köznemesek segítségével lépett a trónra, majd leszámolt belső ellenségeivel is. 1464-ben hivatalosan is megkoronázzák, és hozzálátott a rendi állam központosításához. Humanista uralkodóként irányította az országot, amelynek központja Buda lett. Különböző reformokkal és adókkal gyarapította az ország kincstárát. Az 1467-es adóreformmal igyekezett fedezni az állam működésének megnövekvő költségeit és a király háborúit. Uralkodása idején a köznemességre támaszkodott. Állandó zsoldos hadsereget - fekete sereg - hozott létre. Később az országgyűlést és a rendi jellegű hivatalokat háttérbe szorítva, a királyi hivatalokra támaszkodva kormányzott. Ez több ízben is lázadáshoz vezetett. A legjelentősebb az 1471-es Vitéz János és Jannus Pannonius által támogatott zendülés volt. 57