Horváth Bernadetta: Magyar-szlovén történelmi korszakok rövid bemutatása (Lendva, 2012)
A szlovének története - A háború utáni időszak és az önállósodás
PREDSTAVITEV OBDOBIJ MADŽARSKO-SLOVENSKE ZGODOVINE Szlovén partizánok A HÁBORÚ UTÁNI IDŐSZAK ÉS AZ ÖNÁLLÓSODÁS Már a háború alatt nyilvánvalóvá vált, hogy a kommunista párt a legbefolyásosabb erő az országban. Az új államberendezkedés a demokrácián és a föderalizmuson alapult, de ez a gyakorlatban nem valósult meg. Sőt jó néhány politikus a centralizmus híve volt (pl.: E. Kardelj). Már 1945-ben megtartották a választásokat, amelyen nagy fölénnyel a Népfront győzött. A kommunista berendezkedés ellenségei nem választhattak. Szlovénia Jugoszláviában a többi köztársasággal együtt a szovjet típusú diktatúrát vezette be. 1947-ben Szlovénia alkotmányt, zászlót és címert kapott. Jugoszláviában mindjárt a háború után kezdetét vette a felújítás, az állam gondoskodott a lakosság ellátásáról, gyors fejlődés volt észlelhető a különböző gazdasági ágazatokban. A parasztok földhöz jutottak. Az orszában végrehajtották az államosítást, ötéves terveket vezettek be, növekedett az alkalmazottak száma. Az informbirós válsággal 1948-ban Jugoszlávia felfüggesztette a kapcsolatot a Szovjetunióval, és a szocializmus más irányt vett. A világpolitikában Jugoszlávia a harmadik világ államaival teremtett kapcsolatot. Tito halála után nyilvánvalóvá váltak a nehézségek, amelyek Jugoszlávia összeomlásához vezettek. A 20. század 80-as éveinek vége felé a szlovén értelmiségiek javaslatot tettek az alkotmány megváltoztatására. Modern parlamentáris demokrácia bevezetésé mellett foglaltak állást. Egyre több bírálat érte a katonai hatalmat. A szlovén térségben ezzel kapcsolatosan a Mladina folyóirat volt a legkritikusabb, amelynek munkatársait bíróság elé állították. A nyilvánosság ezt, mint a demokratikus folyamatok kivitelezésének meghiúsítását könyvelte el, és elégedetlenségüket tüntetésekkel fejezték ki. Szlovéniában különböző politikai pártok alakultak, amelyek részt vettek 1990-ben az első többpárti választásokon. A parlamentben az ellenzéki pártok voltak többségben, és a Demos koalíciót alkották. A kormány élére a kereszténydemokrata Lojze Peterle került, az államfő Milan Kučan volt. 46
