Horváth Bernadetta: Magyar-szlovén történelmi korszakok rövid bemutatása (Lendva, 2012)

A szlovének története - Szlovének a királyságban

ORALHISTORY.hu Miért döntöttek a ka­­rintiai szlovének Auszt­ria mellett? Gazdasági okokból, az SzHSz Király­ság még fiatal állam volt, nem bíztak benne, de rossz volt a választási hadjárat is. Ugyanakkor Karintiában a szlovének ki voltak téve az asszimi­lációs politikának. A magyarországi határ­vonal meghatározásánál fontos szerepet játszott a magyarországi szocia­lista forradalom kitörése 1919-ben. A kommuniz­mus terjedésének meg­akadályozására a jugo­szláv hadsereg elfoglalta a Muravidéket és a Mura­közt. Az 1920-as trianoni békeszerződés csak jó­váhagyta a már fennálló helyzetet. A határ mind­két oldalán kisebbségek maradtak: magyarok a Muravidéken és szlové­nek a Rábavidéken. Az északi és a nyugati ha­tárvonal az első világhábo­rú után SZLOVÉNEK A KIRÁLYSÁGBAN Amikor zajlott a határkérdés megoldása, a királyságban megtartották az első választáso­kat, utána pedig elfogadták a Vid-napi alkotmányt, amelyért a szlovén képviselők többsé­ge nem éppen lelkesedett, csak a liberálisok. A két háború között a szlovén pártok közül az SzNP volt a legjelentősebb Anton Korošec vezetésével. A párt az autonómia mellett foglalt állást. A liberális tábor az unitarista és centralista politikát támogatta. A szociál­demokraták pedig már a 20. század elején elvesztették jelentőségüket. Az új állam nem teljesítette az elvárásokat. A diktatúra bevezetésével (1929) a pártok tevékenysége formá­lissá vált, de az SzNP a királyság föderatív átalakítása mellett kötelezte el magát. 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom