Horváth Bernadetta: Magyar-szlovén történelmi korszakok rövid bemutatása (Lendva, 2012)

A szlovének története - Szlovének az 1848-as forradalom évében - Szlovének a 19. század második felében

PREDSTAVITEV OBDOBIJ MADŽARSKO-SLOVENSKE ZGODOVINE

France Prešeren (1800-1849)

Vrbán született, jogot végzett, a romantika legkiemelkedőbb személyisége a szlovén térségben. A Zdravljica (Pohárköszöntő) c. verse ma a szlovén himnusz.

SZLOVÉNEK AZ 1848-AS FORRADALOM ÉVÉBEN

A bécsi forradalom kitörésének híre 1848. március 13-án a szlovén térségekbe is eljutott. Ljubljanában a munkások tüntettek, a városokban és nagyobb mezővárosokban nemzeti őrséget alapítottak. A parasztság a várakat támadta, elégették az urbáriumokat, szembefordultak földesuraikkal. A jobbágyok lázongásai csak a földtehermentesítési törvény kikiáltása után csillapodtak le, de a törvény nem tett eleget a jobbágyköveteléseknek.

Ez időben megerősödik az egyesített Szlovéniáról szóló eszme is. Ennek kezdeményezője Matija Majar Ziljski lelkész volt, aki a császárhoz intézett petícióban mutatta be a szlovén etnikai térség egyesítését. A Bécsben tanuló szlovének megalapították a Szlovénia Egyesületet, valamint elkészítették programjukat, az Egyesített Szlovéniát. Programjukban nyíltan követelték az egységes szlovén nyelv bevezetését az oktatásban és a közigazgatásban, valamint szorgalmazták a Habsburg Birodalom átalakítását is és a szlovén tartományok egyesítését. A nemzeti buzdítok petíciós mozgalommal támasztották alá a programot. A programot 1848-ban jóváhagyták a prágai Szláv kongresszuson is. A forradalom bukásának ellenére a szlovén nyelv jelentősége növekedett, főleg az oktatásban és a közigazgatásban.

SZLOVÉNEK A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN

A Bach-féle abszolutizmus iehetlenné tette az egyesületek tevékenységét. Mindent kemény cenzúrának rendeltek alá, csak néhány újság látott napvilágot, a politikai dolgokról

1