Horváth Bernadetta: Magyar-szlovén történelmi korszakok rövid bemutatása (Lendva, 2012)

A szlovének története - A Habsburgok és a Cilleiek

PREDSTAVITEV OBDOBIJ MADŽARSKO-SLOVENSKE ZGODOVINE

A 14. században a szlovén térségben a Cilleiek felemelkedése veszi kezdetét. Žolnek várából származnak, a későbbiekben tulajdonukba jut Celje, amely a központjuk is lesz. A Cilleiek fellendülése II. Hermannal kezdődik el, aki 1396-ban Luxemburgi Zsigmond magyar és cseh király oldalán részt vett a török elleni harcban, és Nikápolynál megmentette Zsigmond életét. Ezen esemény után a Cilleiek tekintélye csak növekedett. Hálából Zsigmond földbirtokokkal ajándékozta meg, de hogy még erősítsék a szálakat, Zsigmond feleségül vette Ciliéi Hermann Borbála nevű lányát.

A Cilleiek külföldi uralkodók katonai szolgálatában is álltak. Ügyes házasságkötési politikájuk révén kapcsolatot teremtettek úgy az európai, mint a balkáni uralkodóházakkal. 1436- ban Zsigmond császár a Cilleieket, II. Frigyest és II. Ulrikot állami fejedelmi címmel tüntette ki. Ezzel a címmel egyenrangúak lettek a Habsburgokkal. Hogy a Cilleiek és a Habsburgok mellőzzék az egymás közti összecsapásokat, öröklési szerződést kötöttek, amely pedig a Habsburgoknak kezdvezett utólagosan. Az utolsó Ciliéi, II. Ulrik lényegesen beleavatkozott a magyar ügyekbe, és 1456-ban a nándorfehérvári csata következtében Hunyadi László pártfogói meggyilkolták. Halála egyben a Cillei-dinasztia végét is jelentette. Birtokaik a Habsburgok tulajdonába kerültek, akik a görzi grófok kihalása után ez utóbbi család földbirtokait is megszerezték.

A celjei vár

32