Horváth Bernadetta: Magyar-szlovén történelmi korszakok rövid bemutatása (Lendva, 2012)
A szlovének története - Karantánia
PREDSTAVITEV OBDOBIJ MADŽARSKO-SLOVENSKE ZGODOVINE A SZLOVÉNEK TÖRTÉNETE KARANTÁNIA Adél-szlávoka 6. század második felében kezdtek bevándorolni a Keleti-Alpok térségébe, valamint a mai szlovén térségbe. A letelepülés folyamata egészen a 10. század közepéig elhúzódott. Az újonnan érkező telepesek eléggé gyéren lakott térségre leltek. Előrenyomulásuk következtében visszavonultak a longobárdok úgy, hogy a szláv letelepedési vonal nyugaton a Tržič-Krmin-Humin-Pušja vas vonalig ért, keleten pedig a Balatonig. A bevándorlók a síkságokon telepedtek le, a településszerkezet nem volt sűrű, de nem is egyenetlen. Csak néhány maradvány tanúskodott arról, hogy itt valaha virágzó római városok (pl.: Emona, Celeia, Poetovio) léteztek, és hogy rajtuk keresztül római utak vezettek. A kelet-alpesi szlávok a 7. század elején kapcsolatot teremtve a Csehországban és Morvaországban élő szlávokkal, csatlakoztak Samo törzsszövetségéhez, hogy megszabaduljanak az avar fennhatóságtól. Samo halála után e szövetség összeomlott, de a kelet-alpesi szlávok továbbra is együtt maradtak, és megalapították a legrégebbi politikai alakulatukat, Karanténját. Karantánia központja a Gosposvetsko poljén lévő krni vár volt, fejedelemmel az élen. Az első ismert fejedelem Valuk volt. A karantén fejedelmeket különleges szertartáson iktatták be. A fejedelmi hatalmat a fejedelmi kő jelképezte, amelyet a krni várnál helyeztek el. A fejedelmi kőt a későbbiekben a karintiai hercegek beiktatásánál is igénybe vették. A beiktatásnál fontos szerepet töltöttek be a »koszezek«, akika fejedelem fegyveres kíséretét képezték, amiért a fejedelem birtokadománnyal jutalmazta meg őket, de részt vettek a fejedelem megválasztásában is. A fejedelmi kő Azonban a karanténok nem sokáig élvezték önállóságukat, hiszen a 8. század első felében újra az avarok veszélyeztették őket. Ezért Borut fejedelem a bajoroktól kért segítséget, akik segítséget is nyújtottak nekik, de ellenszolgáltatásként kénytelenek voltak a karanténok elismerni a bajor, illetve frank (mivel a bajorok frank fennhatóság alá kerültek) fennhatóságot, valamint udvarukra túszokat is küldtek. Ez a karanténok számára a részbeli függetlenség elvesztését is jelentette, hiszen még továbbra is megválaszthatták fejedelmüket, de ezt a frankok hagyták jóvá. Következetesen ez a Nyugat felé való kötődés kezdetét is jelentette, ami a karanténoknak meghozta a kereszténységet is, kezdetben pogányok voltak, különböző istenekben hittek. Az első fejedelmek, akik áttértek a kereszténységre, Gorazd és Hotimir voltak, hiszen mint túszok, Bajorországban éltek, és keresztény nevelésben részesültek. Az első misszionáriusok Karantániába Salzburgból érkeztek. Modest a kereszténység átadását ír misszionárius módszerrel továbbította, ami azt jelentette, hogy a hit terjesztése kényszermentesen zajlott, figyelembe vették a nép nyelvét, de ennek ellenére lázadások törtek ki. Salzburg mellett még Aquileiából is terjedt a kereszténység. E két központ között az egyházi határt 811-ben Nagy Károly a Dráván
