Tantalics Béla (szerk.): A XX. század történelmi hagyatékaiból. Fotóalbum (Lendva, 2012)

Tisztelt Olvasók! A Jézus születése óta eltelt kétezer évben egyetlen száz esztendőt átfogó idő­szakra sem illik annyira a „viharos" jelző, mint a XX. századra. A békésen, gyarapodással induló időszak 1914. derekán mutatta meg először világrom­boló arcát. Életkorunktól függően szinte mindannyiunk érintettek vagyunk különbözőképpen, ük-, déd- vagy nagyapáink indultak útnak a nagy hábo­rúba. Feleségek, anyák és gyermekek várták szorongva a postást vagy más hírvivőket, a szabadságra vagy kórházi ellátásra hazatérőket. Remény és reménytelenség, életben maradásról tanúskodó levelezőlap vagy hivatalos értesítés a legrosszabbról - ez volt milliók mindennapi programja, a minden­napi létért vívott küzdelem mellett. A világ azonban nem tanult a hibákból, újra pokollá vált az öreg kontinens. Az országvesztő és igazságtalan békeszerződés után szinte kézenfekvő volt, hogy Magyarország is újra belesodródik a második nagy konfliktusba. A fegyverropogás elülte után a Nyugatot a gyarapodás és kiteljesedés arany­kora jellemezte, míg Kelet-Európára, benne Magyarországra a kommuniz­mus fellege borult. Rákosiék rémuralmát, a Kádár korszak „puha" diktatú­ráját és a gulyáskommunizmust a rendszerváltozás viszonylagos nyugalma követte. Lehullt a vasfüggöny, de a világban a század végéig dúltak a harcok -gondoljunk csak a közeli délszláv eseményekre -, és sajnos napjainkban is milliók élnek félelemben szerte a Földön. Az elmúlt száz év ugyanakkor az ugrásszerű technikai fejlődés, a tudomá­nyok kivirágzásának korszaka is volt, felsorolni is lehetetlen milyen sok te­rületen lépett előre az emberiség. Bízzunk abban, hogy ezeket az eredmé­nyeket eztán csak a jóra és a szépre fogja használni az utókor! Emlékezzünk erre a viharos századra, jó olvasást és képnézegetést, kellemes időtöltést kívánok Mindannyiuknak a kiadvány forgatásakor! Tisztelettel Rigó Csaba Zala Megyei Kormányhivatal kormánymegbízott

Next

/
Oldalképek
Tartalom