Hagymás István: Utazások Fellinivel a Zenekari próbára, A nők városába és a Satyricon világába (Pilisvörösvár, 2002)
Előszó
"A zene azokat szolgálja, akik kiküzdik harmóniáját." (Jehudi Menuhin) ELŐSZŐ Legalább 20-30 évet késett ez az írás, hiszen Fellini a Satyricont 1969-ben, a Zenekari próbát tíz évvel később, 79-ben, míg A nők városát rá egy évre, 1980-ban rendezte, stílszerü tehát az lett volna, ha a megfelelő helyen és időben reagálok a filmalkotásokra, hasonlóan a filmkritikusokhoz, filmesztétákhoz, a filmszakmában jártas művészeti írókhoz... Mentségemre legyen mondva, hogy pl. a Satyricon premierjén még az elemi iskola padjait koptattam, és Felliniről még csak hírből sem hallottam. Gimnazista koromban is csak több éves késéssel jutottak el az akkori Jugoszláviába a kortárs filmművészet remekei, tekintettel az akkori vasfüggönyök kultúrát "félig áteresztő" voltára, s nagy dolognak számított, hogy egyáltalán bemutatták ezeket a filmremekeket. Majd csak az egyetemi évek filmklubjaiban élhettem ki a filmek, és elsősorban Fellini alkotásai iránti megmagyarázhatatlan vonzalmamat. Úgy néztem ezeket az ismeretlenül ismerős képeket a vásznon, mintha már valamikor, valahol találkoztam volna velük, talán egy korábbi életemben, álmaimban, ábrándjaimban, vagy azokban a mesékben, amelyeket (be kell vallanom), még felnőtt koromban is szívesen olvasok. Talán ez a kettős késés, a filmek premierhez képest késői első látása, s az én "későn érő", meseszerető habitusom lehet az oka annak, hogy sohasem tudtam "tárgyilagosan" nézni a sok furcsa képsort, mindig elfogultan, teljes beleéléssel, elbűvölten szívtam magamba ezeknek a furcsa történeteknek a megigéző légkörét. Igazából sohasem tettem kísérletet arra, hogy meg is magyarázzam magamnak a látottakat, hiszen enélkül is belémivódtak a mester "mozgó ősképei", úgy hordoztam magamban a moziban látott képtöredékeket, mint egy-egy jelentősebb álom emlékét... Csak jóval később kerültek kezembe Pap Gábor művészettörténész és Jankovics Marcell írásai, amelyekből azt a tanulságot vontam le magamnak, hogy nemcsak "szívvel", de "józan ésszel" is dekódolhatók azok az üzenetek, amelyeket a mesék és mítoszok hordoznak, ahhoz viszont, hogy meg tudjuk magyarázni ennek a mesei, mítoszi világnak a történéseit, el kell sajátítanunk 3
