Hagymás István: Utazások Fellinivel a Zenekari próbára, A nők városába és a Satyricon világába (Pilisvörösvár, 2002)
Zenekari próba - Fellini apokalipszisa: A Zenekari próba
nevezi hangszerét és a hegedűt a zenekar alappillérének, mert a Vízöntő és a Halak (hegedű) az évkömek a legsötétebb, legalul fekvő részei (pillérei). Tényleg alapja tehát ez a hangszer mindennek (a mindenségnek), vagyis a zenekarnak. Az a tény, hogy az elsőhegedüs belebeszél a gordonkás mondókájába, majd ismét a gordonkás veszi át a szót, később újfent a hegedűsök szólalnak meg, a Vízöntő-paradoxonra utaló momentumok, vagyis a Vízöntő áthullámzik a Halakra. A hegedűsök közül egy szenvedélyes hölgy a hangszer fallikus karakterét ecseteli. Nem más ő, mint a Halakban erőben levő Vénusz, míg a mellette álló szőke, bajuszos úr a Halakban otthonos Jupitert sejteti. Az a kijelentés, hogy a koncert végén a karmester az elsőhegedűssel kezel le, az arra való utalás, hogy a Nap (karmester) útjának végén (a Halakban - ez ugyanis az évkör utolsó, 12. állomása -) mintegy bezárja a kört. Az "egy kalap alatt" megszólaló hegedűsök, ill. gordonkás beszédét a kontrafagott (Ikrek) recsegése szakítja meg egy-egy másodpercre, ami a Vízöntő második dekanátusára utaló kitétel. A "polipos" hegedűs magszólalása is a hangszer vizes-halas voltát erősíti. A kopasz, klarinétos úr a Kost, ill. a Kosban otthon levő Marsot idézi. Hogy eddig itt ült a Halakban, ill. a Halakra hullámzó Vízöntő közegében, az arra utal, hogy a rendező (Fellini) időnullázási kísérletet próbál tenni [hasonlóan a Casanova filmben látottakhoz, ahol a Naphős a vízöntőbeli Velencéből egyenesen Párizsba (Kos) ugrik], amivel feloldja a precesszióból adódó jegy, ill. jeltulajdonságok különválásának feloldhatatlannak tetsző ellentétét. Fejének (mármint a klarinétos öregúrénak) hangsúlyos kopaszsága a Kosnak alárendelt fejet emeli ki, immár saját helyén. Amikor azt hangsúlyozza, hogy szűkebb pátriájában, a Pó síkságon semmit nem látni, arra utal, hogy a Kosban otthon levő Mars (ő maga) elvakul a jegyben erőben levő Nap fényétől mindaddig, amíg az (mármint a Nap) el nem hagyja a Kos "házatáját". A megnyíló nagyvilág kifejezés a Koshoz kötődő évkezdésre utal, a nagy nyitásra. A trombitás fiatalon megőszült, nyakas, derék ember. Vastag nyaka, amelyet ingbegyűrt kendő hangsúlyoz (a jegyhez rendelt testrészre utal), a Bikában erőben levő Holdat sejteti, amire jól rímel ezüstös-ősz haja. További Holdságra utaló momentum a szájnedvesítés, emelkedő vérnyomás (utalás a Hold vizeket dagasztó dagály hatására, valamint az alvajárásra, a holdkórosság betegségére). A trombitást telefonálgatásával megszakító menedzser és szakszervezetis a mindvégig jelenlevő Mérlegségre utal. A hangszertokot egymás hóna alá 25
