Varga József: Hang-bona. Gyermekversek (Lendva - Pécs, 1995)
Október Vén diófa mordul a zsúpkévék fölött, fáradt szél kuncorog tar ágai között. Édes szólóidat terjeng már a lankán, öreg ember virraszt a szúette padkán. Ezüst tányéron át les kanosaiul a hold; a tó sima tükrén sápadt-korongú folt. Nyest surran tétován pincefal ölében, kóbor cica ásít egérlyuk tövében. Vén diófa rezdül; ágán korai dér, reszket a természet, a meleg álomra tér.
/