Hagymás István: Shakespeare-látlatok I. (Pilisvörösvár, 2016)

János király

Lesz ily gazembert megfullasztani. Felette súlyos a gyanúm reád.” Mint a történetből kitetszik, De Burgh Hubert, a király főkamarása tényleg kapott utasítást Jánostól Arthur megvakítására és meggyilkolá­sára, de a királyhoz és a fen(n)séghez is hű alattvaló képtelen volt telje­síteni ezt a végzetes parancsot. Lehet, hogy (mint ezt korábban észre­vettük) Richárdnak több köze volt Arthur halálához, mint Hubertnek? Minden valószínűség szerint. Hubert is olyan szereplője a darabnak, aki igazi hús-vér lény, érző lélek, akiben az emberi, a humanista előbbre való, mint a parancsot minden körülmények között vakon teljesítő báb, (csillag)mítoszi archetípus. Nevéből ítélve vadásznak kellene lennie (Szent Hubertusz a vadászok védőszentje). A történetben vadászatról nemigen esik szó (hacsak nem embervadászatról), ami azt jelenti, hogy szinte neki magának kell megtalálnia a saját helyét a darabban, és ez a jelek szerint nem megy neki olyan sikeresen, mint Richárdnak, aki szin­te végig elemében van. Első emlékezetes cselekedete éppen az, hogy nem cselekszi meg, nem hajtja végre a rábízott (bér?)gyilkosságot, meggondolja magát. Igaz, okoz neki némi fejtörést ez az ingyen osztott kegyelem, ez az „önérdek meg nem valósítás”, és azért ráruházott (telj)hatalmánál fogva szavakkal bünteti, kínozza „áldozatát”, de igazságérzete és atyai-égi mindenhatósága mégis felülkerekedik benne és (halál)büntetés helyett élettel jutalmazza a fiának is beillő kis herceget. Az elmondottak alapján mindenekelőtt jupiteri karaktert kell feltételez­nünk alakjában: mindenhatóság (teljhatalom, hatalmában áll büntetni és jutalmazni), igazságosság, hűség, atyaiság, öntörvényűség, villámok (gondoljunk a kínzóeszközökre, az izzó vasakra), „égiség”, fennlevőség (János király „Az Égre” kéri, hogy teljesítse kívánságát), stb. Másfelől vi­szont (és ezek is igen fontos, emlékezetes, meghatározó, sorsdöntő, stb. cselekedetek) ő az, aki közli a királlyal az öt Hold esetét, később általa tud­juk meg, hogy a királyt megmérgezték és szintén ő a hírhozója az új király (jelölt) megjövetelének. A fentiek egy másik mitikus bolygóistenségre ille­nek, történetesen Merkúrra, akinek ,Jiivatalból van köze a pénzhez”, hiszen ő a király kincstárnoka (főkamarás), ő a józaneszű, mindentudó hírhozó­hírvivő, aki rokona Gábriel arkangyalnak is, de köze van az okkult, miszti­kus, babonás képzetekhez is, a hermetikus tudáshoz, mint Hermésznek (gondoljunk az öt Hold jelenségeinek kommentálására), de mint a Naphoz 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom